Microsoft Word Dico Fr-Uz doc


www.ziyouz.com kutubxonasi



Download 8,03 Mb.
Pdf ko'rish
bet169/509
Sana01.01.2022
Hajmi8,03 Mb.
#289263
1   ...   165   166   167   168   169   170   171   172   ...   509
Bog'liq
Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor)

www.ziyouz.com kutubxonasi


EAU

-

DE



-

VIE


 

ÉCARTÉ


 

 

 



174 

eaux  thermales  iliq  shifobaxsh  suvlar;  une  ville  d’  eaux  kurort;  5.  pl 

favvoralar; les grandes eaux barcha favvoralarni birdaniga yurgizib yuborish 

(park  va  shu  kabilarda);  6.  physiol  suyuqlik,  suyuq  modda  (ter,  ko‘z  yoshi, 

siydik,  so‘lak);  avoir  l’eau  à  la  bouche  og‘zidan  suvi  kelmoq;  7.  asllik, 

tozalik, soflik (qimmatbaho toshlarning sifati haqida). 

eau-de-vie

 nf aroq. 

eau-forte

  nf  1.  chim  tozalanmagan  azot  kislotasi;  2.  ofort  (kislota  bilan 

o‘yib ishlangan naqsh va bosilgan surat). 

ébahi, ie

 adj hayron, lol. 

ébahir


  I.  vt  juda  ham  ajablantirmoq,  hayratga  solmoq,  hayratda 

qoldirmoq,  esankiratib,  dovdiratib  qo‘ymoq;  II.  s’ébahir  de  qqch  juda  ham 

ajablanmoq, hayratga tushmoq; esankiramoq, dovdiramoq. 

ébahissement

 nm hayron bo‘ lish; lol qolish, hayrat. 

ébarber


  vt  1.  tekislamoq,  silliqlamoq;  tozalamoq  (metall  yuzasi);  2.  agr 

qiltanoqdan  tozalamoq (donli o‘simliklarni); 3. kesmoq, qirqmoq, kesib, qirqib 

tenglashtirmoq (muqovasozlikda). 

ébats


 nm pl o‘ynoqilik, sho‘xlik; chopqirlik, yuguriklik. 

ébattre


 (s’) vpr tinmay o‘ynamoq, sho‘hlik qilmoq; les enfants s’ébattent 

sur la plage. plajda bolalar tinmay o‘ynashdi, sho‘xlik qilishdi. 

ébauche

  nf  qoralama,  eskiz;  une  œuvre  à  l’état  d’ébauche  qoralama 

holatdagi asar. 

ébaucher


 I. vt qoralama qilmoq, yuzani chizib olmoq;  II.  s’ébaucher vpr 

boshlanmoq; shakl ola boshlamoq; le  rapprochement qui s’ébauche  entre 

les deux parties ikki tomon orasida boshlangan yaqinlik. 

ébauchoir

  nf  zubila,  iskana  (duradgorlarda);  yogoch  qalam  

(haykaltaroshlarda). 

ébène

  nf  obnus  daraxti,  qora  daraxt;  obnus  daraxtining  qora  yog‘ochligi; 



d’ébène obnus daraxtiga oid, obnusdan qilingan, obnus; un coffret d’ébène 

obnusdan qilingan quticha; des cheveux d’ébène qop-qora, timqora soch. 

ébéniste

 nm qimmatbaho mebel ishlovchi usta. 

ébénisterie

  nf  1.  qimmatbaho  mebel  ishlash  kasbi,  san’ati;  2. 

qimmatbaho va nafis mebel ishlab chiqarish; 3. qimmatbaho mebel  ishlovchi 

ustaning ustaxonasi; 4. yog‘och quti (radiopriyomnik, televizorda). 

éberlué,  ée

  adj  fam  hayron,  tang  qolgan,  hayratlangan,  mahliyo; 

esankiragan, dovdiragan. 

éblouir


  vt  1.  ko‘zni  qamashtirmoq,  ko‘zni  olmoq;  les  phares  nous 

éblouissaient  faralari  bizning  ko‘zimizni  olardi;  la  neige  m’a  ébloui  qor 

ko‘zimni qamashtirib yubordi; 2. fig hayratda qoldirmoq, hayron qoldirmoq; lol 

qoldirmoq; g‘oyat zavqlantirmoq, maftun qilmoq, qoyil qoldirmoq. 

éblouissant,  ante

  adj  ko‘zni  qamashtiradigan,  ko‘zni  oladigan;  fig 

hayratga soladigan; maftun qiladigan. 

éblouissement

  nm  1.  ko‘z  qamashishi;  vaqtinchalik  ko‘rmay  qolish;  2. 

méd hushidan ketish, behush bo‘lib qolish, behushlik, hushsizlik; 3. fig zavq-

shavq; tahsin, tasanno. 

ébonite


 nf ebonit (izolyatsion material). 

éborgner


  I.  vt  1.  ko‘zini  o‘yib  olmoq;  2.  agr  kurtakni  uzib  tashlamoq 

(mevali  daraxtda);  II.  s’éborgner  vpr  o‘z  ko‘zini  o‘ymoq;  j’ai  failli 

m’éborgner men bir ko‘zimni o‘yib olishimga sal qoldim. 

éboueur


 nm axlat tozalovchi. 

ébouillanter

  I.  vt  ustidan  qaynoq  suv  quymoq;  ébouillanter  des 

légumes  sabzavotlarni  ustidan  qaynoq  suv  quymoq;  II.  s’ébouillanter  vpr 

qaynoq suvda kuyib qolmoq. 

éboulement

 nm 1. o‘pirilish, qulash, yemirilish; siljish; 2. uyum, to‘da, to‘p 

(o‘pirilgan jismlardan hosil bo‘lgan). 

ébouler

  I.  vt  o‘pirmoq,  qulatmoq,  buzmoq;  II.  s’ébouler  vpr  o‘pirilmoq, 

qulamoq, yemirilmoq; siljimoq; la falaise s’éboule qoya yemirilmoqda. 

éboulis


 nm o‘pirilgan  jismlar uyumi; des éboulis de roches qoyalarning 

sinib tushgan parchalari. 

ébouriffant,  ante

  adj  fam  hayratda  qoldiradigan,  hayajonlantiradigan, 

juda  ajoyib,  g‘oyat  zo‘r;  haddan  tashqari;  un  succès  ébouriffant  g‘oyat 

katta, zo‘r muvaffaqiyat. 

ébouriffer

 vt 1. chigallashtirmoq, chuvalashtirmoq;  to‘zg‘itmoq, titkilamoq; 

tutamlamoq,  tutamlab  paxmoq  qilmoq;  le  vent  ébouriffait  ses  cheveux 

shamol  uning  sochlarini  to‘zg‘itadi;  2.  fig  qattiq  taajjublantirmoq,  hayratga 

solmoq, keltirmoq;  hang-mang qilib  qo‘ymoq;  cette nouvelle  m’a ébouriffé 

bu yangilik meni hang-mang qilib qo‘ydi. 

ébrancher

 vt butamoq (daraxtni), kesmoq (shox-shabbalarni). 

ébranchoir

 nm tokqaychi, gulqaychi. 

ébranlement

 nm 1.  titrash, larzaga kelish;  tebranish;  2.  hayajon,  iztirob; 

ruhiy  larza,  putur;  ébranlement  nerveux  asabiy  hayajon;  3.  fig  larzaga 

keltirish,  ag‘dar-to‘ntar qilish,  tubdan  o‘zgartirib yuborish; ébranlement d’un 

empire imperiyani larzaga keltirish. 

ébranler


  I.  vt  1.  larzaga  keltirmoq,  titratmoq;  tebratmoq;  le  passage  du 

camion  a  ébranlé  les  vitres  oynalar  o‘ tayotgan  mashina  zarbidan  titrab 

ketdilar;  2.  fig  putur,  zarar  yetkazmoq,  zil  keltirmoq;  buzmoq,  tushirmoq; 

cette  maladie  a  ébranlé  sa  santé  bu  kasallik  uning  sog‘ lig‘iga  zarar 

yetkazdi;  ébranler  un  régime  siyosiy  tuzumga  putur  yetkazmoq;  3. 

o‘zgartirmoq; yo‘qotmoq; ébranler une conviction  ishonchini yo‘qotmoq; II. 

s’ébranler  vpr  harakatga  kelmoq,  joyidan  qo‘zg‘almoq;  yo‘lga  chiqmoq  (ot, 

poyezd, mashina kabilar haqida). 

ébrécher

 vt 1. o‘ tmas, arra qilib qo‘ymoq, tig‘ini, damini qaytarib qo‘ymoq; 

uvalatib,  kem tik  qilib  qo‘ymoq,  chetini  uchirib  qo‘ymoq;  des  assiettes 

ébréchées  kem tik,  cheti  uchgan  likoplar;  ébrécher  un  couteau  pichoqni 

o‘tmas  qilib  qo‘ymoq;  2.  fig  zarar,  ziyon  yetkazmoq,  zarar  keltirmoq,  ziyon 

keltirmoq; buzmoq; tushirmoq; ébrécher sa fortune boylikni barbod qilish. 

ébriété

  nf  mastlik,  sarxushlik,  kayfi  oshish;  en  état  d’ébriété  mast 

holatda, holda. 

ébrouer


  (s’)  vpr  1.  pishqirmoq  (ot  haqida);  2.  suvni  chayqatmoq, 

shapillatmoq,  sachratmoq;  tipirchilamoq,  tipir-tipir,  patir-putir  qilmoq; 

s’ébrouer  sous la douche dush ostida suvni shapillatmoq; 3. fig silkinmoq, 

silkitib tashlamoq. 

ébruiter

 vt hammaga ma’lum qilmoq, hammaga bildirmoq; oshkor qilmoq, 

aytib  qo‘ymoq;  ovoza  qilmoq;  ébruiter  un  secret  sirni  aytib,  oshkor  qilib 

qo‘ymoq. 

ébullition

 nf 1. qaynash; un point d’ébullition suvning qaynash darajasi; 

2. jo‘sh urish, qizish; jo‘sh urgan holat,  hayajonlanish, to‘lqinlanish;  g‘alayon, 

g‘ulg‘ula  shov-shuv;  toute  la  ville  est  en  ébullition  butun  shahar  oyoqqa 

turgan. 

écaille


  nf  1.  tangacha  (baliq  terisida);  couvert  d’écaille  tangachalar 

qoplangan,  tangachali; 2. zarra, bo‘lak, parcha; 3.  toshbaqa kosasining yuza 

qatlamidagi modda; 4. bot yupqa parda, qobiq, po‘st (piyoz, liliya kabi larda). 

écailler


 I. vt 1. baliq  tozalamoq; 2. chig‘anoq yormoq; II.  s’écailler vpr 1. 

archilmoq,  po‘st  tashlamoq;  2.  bo‘yog‘ i  to‘kilib  tushmoq,  eskirib  ketmoq 

(rasmlar, tasvirlar haqida). 

écailler, ére

 n tanovul qilinadigan chig‘anoqlar bilan savdo qiluvchi. 

écailleux,  euse

  adj  1.  tangacha  bilan  qoplangan,  tangachali;  2.  po‘st 

tashlashga moyil, tez ko‘chadigan. 

écale

 nf po‘choq, po‘st; écale de noix yong‘oq po‘chog. 



écaler

 vt chaqmoq, po‘choqdan tozalamoq, archmoq. 

écarlate

 I. nf 1. to‘q qizil, qip-qizil rang, tus; 2. vx shu rangdagi mato, qizil 

mato;  II.  adj  qip-qizil;  to‘q-qizil,  qirmizi;  devenir  écarlate  qizarib  ketmoq;  à 

ces mots, il est devenu écarlate bu gapdan u qizarib ketdi. 

écarquiller

  vt  baqrayib  qaramoq,  chaqchaymoq,  ko‘zlarini  katta-katta 

ochmoq,  ko‘zini  xonasidan  chiqarmoq,  ko‘zni  olaytirmoq;  des  yeux 

écarquillés d’étonnement hayratdan chaqchaygan ko‘zlar. 

écart

 nm 1. ikki narsa orasidagi masofa, ora, oraliq; o‘rta, o‘rtalik; l’écart 



entre les coureurs chopuvchilar o‘rtasida masofa; à l’ écart chetga, chetda; 

se  tenir  à  l’  écart  chetda  turmoq;  sport  un  grand  écart  shpagat 

(gimnastikadagi figuralarning biri: oyoqlarni bir chiziq bo‘ylab yirib o‘tirish); 2. 

chetga chiqish; chalg‘ ish,  qoidani  buzish;  son cheval a fait un  écart uning 

oti  o‘z  yo‘lidan  chetga  chiqib  ketdi;  3.  markazdan  uzoqdagi  kichik  aholi 

yashash punkti; 4.  tafovut,  farq; l’écart entre les salaires et les prix maosh 

bilan  narx-navo  o‘rtasidagi  farq;  5.  ling  til  normalaridan  chetga  chiqish, 

qoidalarga rioya qilmaslik. 

écarté,  ée

  adj  chetdagi,  uzoqdagi,  alohida  joylashgan,  yolg‘iz,  yakka, 

tanho;  bir-biridan  uzoqda  joylashgan,  orasi  ochiq,  kerik;  une  maison 

écartée chetdagi uy. 




Download 8,03 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   165   166   167   168   169   170   171   172   ...   509




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2025
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish