Mezopotámia Fogalmak

Nevek:

• 
  Tassilo: bajor fejedelem, Nagy Károly kibővített K-i tanácsi ülésen ítélkezett fölötte
  
• 
  Arnulf császár: feleségének becsületére 72-en esküdtek (max eskütárs 12?)
  
• 
  Szt. Miklós: a kereskedők őrá esküdtek
  
• 
  II.Ottokár: 13.sz, Cseho-ban bírósági reform
  
• 
  III.Kázmér: 14.sz, lengyel államban közp-sítás
  
• 
  Ph. Beaumanoir: (fr) jogkönyve rögzíti a bíróságok működésének rendjét (virágzó feud. Fro-ban)
  
• 
  IX.(Szent) Lajos: frank mintára missusokat küld ki vidékre (13.sz), párviadalt megtilt K-i birtokon
  
• 
  II.Frigyes: szicíliai mintára NRBir-ba bevezet iustitiarius tisztségét 1235-ben
  
• 
  I.Péter: orosz cár, átveszi a Semmítő Széket (kormányzó szenátuson belül); ügyészi rendtartás kíép
  
• 
  II.(Nagy)Frigyes: német bir., ig.szolg-i reform (1746)
  
• 
  II.József: mint osztrák társuralkodó betiltotta a tortúrát
  
• 
  II.Katalin: orosz cárnő ügyészi rendtartás teljes kiépítése
  
• 
  Savigny: 1842-től porosz ig.ügy.min., bíróságok függetlenek (nem a bírák!)
  

Helyek:

• 
  Erfurt: város, zsidó felekezetű lakosainak a mainzi érsek 1200k engedélyezte az un. „zsidó esküt”
  
• 
  Berlin: (1746 II.Frigyes) főbíróság, egységes porosz fellebviteli fórum
  

Évszámok:

• 
  1200k: mainzi érsek engedélyezi a zsidó esküt Erfurt város zsidó felekezetű lakosainak
  
• 
  13.sz-ig: egyház támogatta az istenítéleteket
  
• 
  1254-től: parlamentum ítéleteiről feljegyzések
  
• 
  1215: egyház megtiltotta papjainak az istenítéleteken való közreműködést
  
• 
  1485-től: Lordok Háza dnt, mint fellebbviteli fórum a hibás döntéseknél (common law ügyekben)
  
• 
  1876: főbírósági reform, Lordok Háza főbírósági hatáskörét újjászervezi
  
• 
  1357: Court of Exchequer Chambre: főbíróság, Exchequer fellebbvitelije
  
• 
  1156: Ausztria elnyeri a hercegségi rangot (őrgrófságok + századkerületek megmaradtak)
  
• 
  1235: II.Frigyes áll. bírói fórumot (kiv: ünnepek9 állított fel (iusitiarius9
  
• 
  1356: Német Aranybulla, rögzíti a tartományuraságok magas bíráskodási jogát
  
• 
  1495: birodalmi reform (NRCs), Reichskammergericht felállítása
  
• 
  1961: párizsi parlament határozata – szab. kérdések sorrendjét az „előkészítő kínvallatásnál”
  
• 
  1701: porosz állam megszületése
  
• 
  1740. II.(Nagy)Frigyes porosz K trónralép, tortúrát eltörli
  
• 
  1746: II.(Nagy)Frigyes ig.szolg reform, megtilt fellebbezést Bir-i Kamarai Bír-hoz +áll.bér bíróknak
  
• 
  1787: II.Józsi reform-pátense: kerületi bünti-bíróságok ->megfoszt úriszéket bünt-ő ítélkezési jogtól
  
• 
  1652: Angliában az első kísérlet a bírói függetlenségre
  
• 
  1701: Act of Settlement, bírói függetlenség Angliában
  
• 
  1842: Savigny porosz ig.ügy.min.
  
• 
  1850: revideált porosz alkotmány (bírói függetlenség garanciái már benne vannak)
  

Feudális magánjog
Fogalmak:

• 
  Mark: letelepedett törzsek közössége (kora középkor); mint védelmi közösség kiterjed:
  
  • 
    a gazdátlanná váló földre
    
  • 
    az idegenek védelmére
    
• 
  Heerschild(harci pajzs)-rendszer: germán törzsek 7 rangja (7.:fegyveres szabadok = nemes + nem nemes pajzsképesek is!)
  
• 
  terra salica: frank teljes tulajdon (tulajdon-képesség: szabadok)
  
• 
  arimannia: longobárd teljes tulajdon
  
• 
  folcland: angolszász teljes tulajdon
  
• 
  freoman (friman): angolszász közszabad (10/1 vezető)
  
  • 
    közterhek: K-nak évi járadék, K+kíséretlt megvendégel, hadi kiadásokra adó (->áll. hadiadó), egyházi 10ed + világi 10ed (nem nemesek)
    
  • 
    Heribannum: szabadok rendszeres járadéka
    
• 
  ealdor = heafod: angolszász vezető (1/10 közszabad)
  
• 
  rachinburg: frank vezető (=angol ealdor)
  
• 
  Hörig = litus (lat): szolga: servus+liber közti nem szabad mark-tag, mündling
  
• 
  mündling: védelem alatt álló személy
  
• 
  Arm, Eigen: alávetett szolga
  
• 
  Leibeigen / Bluteigen =Arm/Eigen (15.sz-tól így hívták): alávetett személy, teste=egyedüli tulajdona
  
• 
  Meier (majoros): nemesi háztartást gondozó, privilegizált szolga
  
• 
  Villici: többi szolgát felügyelő privilegizált szolgák
  
• 
  Bauer: földön maradott (városok + várak keletkezése után9
  
• 
  „por”: római szolgák nevének kiegészítése (pl: Marcipor = Marcus embere)
  
• 
  Hörige: földre telepített szolga, van birtoa, keresményét megtarthatja (Eigene nem!)
  
• 
  orrpénz (=fejpénz): nem szabadok 4 dénár pénzszolgáltatása
  
• 
  Vogt: Mark tulajdonosok vezetője, népgyűl-en elnököl (bírói székben), elővételi jog(szomszédok is!)
  
  • 
    később: fejedelem (általa, ill. Freiburgban keresk-kel együtt választott)képviselője a városban
    
• 
  mansus: telek, 9.sz-tól ezekre osztották a frankok a földet
  
• 
  Hyd / Hyde: telk (angolszászoknál) ->határjel: fába vésett kereszt +szög
  
• 
  család: véd- és békeközösség, mely kihatással van a vagyonjogi intézményekre is
  
• 
  munk (mundium): védelem (férji, atyai, gyámi)
  
• 
  consummatio (Bettsprung): ágybaugrás, elhálás
  
• 
  consensus nuptialis: házasulandók közös megegyezése
  
• 
  hitbér: férj megegyezés alapján adta nejének házasságkötéskor
  
• 
  Morgengabe: férj ajándéka nejének (egybekelést követően)
  
• 
  emancipáció: a fiú részére az atya háztartást rendez be (19 évesen fegyverképes)
  
• 
  mundeburdium regis: K védelme (anyátlan-apátlan fölött) ->főtiszt/bíróság ->bírói/rendelt gyám
  
• 
  parentilla (germ): rokonság; lex Salica - atyai házhoz tartozók (majd: nagytyai ->szépatyai rokonság)
  
  • 
    ház: szükebb család, egyenlő mérvű rokonok(=atyai házhoz trtozók), legszűkebb=kebelrokon
    
• 
  computatio canonica: egyház által elfogadott hetedízig számított rokonság
  
• 
  öröklési rend: tv-es lemenő fiúk ->nők ->csak legközelebbi (x representatios jog) ->oldalág 7edízig (felmenők: szerzeményi vagyon; ősiből soha!)->hitves (csak házasságjog-biztosította jogok) ->fiscus
  
• 
  representatios jog: képviseleti jog, (frank II.Childebert: unokák öröklési jogát már elism)
  
• 
  fiscus: kincstár
  
• 
  hűbériség (kifejlett): szolgálati és hűségi kötelék egész rendszere
  
• 
  commendatio = clientela-viszon: (Ny-i frank bir.) (előzm: Róma), hűbériség előképe
  
• 
  vassus (vazallus): ló+fegyver(+telek) szabad ember véd+szolgál
  
• 
  senior: hűbérúr
  
• 
  trustis: kíséret, tagjai hűségesküt tettek
  
• 
  precarium (benefícium): visszavonható birtok
  
• 
  census: termény (néha pénz)bér, amit a jobbágy a földesúrnak fizet a földhasználatért
  
• 
  mansus: jobbágy- vagy paraszt telek
  
• 
  Hofrecht: udvari jog, püspöki (majd világi) uradalmakra vonatkozó szabályzatok
  
• 
  allod(ium) (=terra salica): szabad magánbirtok, egész rokonsághoz tartozik (elő+visszavásárlási jog)
  
  • 
    teljesen szabad birtok,csak családtól függ,csak tartományúrnak/fejedelemnek KÖZkötelesség
    
• 
  Gewere (possessio): germán vagyonjog fő fogalma, csak ingatlanra (késő középkorban általánossá)
  
• 
  investitura: bevezetés, tanúk jelenlétében birtokátruházás (okmányátadással),
  
  • 
    jogszerű birtokszerzés: investitura, öröklés, emlékezetet meghaladó elbirtoklás
    
  • 
    fejlett középkorban: bíróság/hatóság előtt lemondás/ítélet+ezután: ünnepélyes birtokbahelyez
    
• 
  letét (->zálog) + kezesség = fizetési kötelezettségek biztosítása
  
• 
  formálszerződés (=reálszerződés): pl.csere, letét, adásvétel, bérlet (-><- consensualis szerződés)
  
• 
  maritagium: hűbért öröklő nő férjhezmenetele fejében fizetett adója
  
• 
  osztály: nő kérheti, ha férje vagyonkezelése veszélyes a vagyonra -> őt megillető részt különváláaszt
  
• 
  morganatikus házasság: balkézre kötött, nő lemond vagyonjogáról, gyereküknek x hűbéri örökjog
  
  • 
    tv-telen gyerek címere: pajzson átvonuló, balra fektetett heraldikai gerenda
    
• 
  birodalmi Acht: ebbe foglalták a polgári halált
  
• 
  testamentum: végrendelet, végintézkedés egyik neme
  
• 
  fiókvégrendelet (római jog recepciójával terjedt el): végintézkedés másik neme
  
• 
  apanagium: oszthatatlan hűbérbirtokot örökölt elsőszülött meghat részeket átad az utóbb születettnek
  
• 
  paragium: örökös a hűbérbirtok nagyobb részét alhűbérbe adta
  
• 
  jóhiszemű elbirtoklás(birtokban tartás): 1év1nap (örökös:10,20,30év, 1házjavak:40, K-i fiscus:100)
  
• 
  dominium diretum: hűbéri földtulajdon (hűbérúr joga)
  
• 
  dominium utile: hűbéri használati tulajdon (hűbéres joga)
  
• 
  alhűbér: hűbér tovább adományozása
  
• 
  paraszti birtok: jobbágytelek kiterjedését nem meghaladó szabadbirtok, birtokos adót fizet (x katona)
  
• 
  Stadtbuch: városi birtok nyilvántartási könyv (sok városban telekkönyv)
  
• 
  corps: ip-i és keresk-i társaságok
  
• 
  libere possidere: szabad birtoklás, birtok feletti rendelkezés szabadsága
  
• 
  Reichsfreiheit: birodalmi szabadság (1226, Lübeck)
  
• 
  ius hereditarium: öröklési jog
  
• 
  proprietas (Eigen): tulajdon
  
• 
  hereditas verkauft oder verpfändet: tulajdonjog eladása, vagy elzálogosítása
  
• 
  Wohlgewonnen Gut = Kopschat: nyereségi vagyon, keresk-i (tevékenység során keletkező) vagyon
  
  • 
    aki „copschat”-ot kivisz a városból, vámot fizet: Lübeck vámrendtartása (1227)
    
• 
  örökjószág: gyerek örökösödését szolgálta, ingatlanok nagy része ez (követelés = keresk-i vagyon!)
  
• 
  magisteria: céhmesterek (de nem tulajok közvetlen) irányítása alatti mesterek csop-ja
  
• 
  ministeria: céhekhez hasonló autonóm szakmai szervezet
  
• 
  collegia: római gazd-i szervezet, tagjai szabadok, gazd-i monopóliummal, Ki kamarának adó
  
• 
  seigneur: városi önkományzat, céhek ennek alárendelve!
  
• 
  gilde: védelmi szervezet (It, 11.sz)
  
• 
  confréries, caritates: vallási jotékonysági szervek
  
• 
  mercatores aquae: vízkereskedők korporációja (Párisz 1. gazd-i szervezete), Szajnán vizszállítás
  
• 
  hanza: kereskedők csoportosulása
  
• 
  K-i prevôt (bíró): párizsi palotában, gazd-i testületek felett ítélkez (mert: T-i rendészeti fennhatóság)
  
• 
  gazd-i formációk fajtái:
  
  • 
    métier reglé (szabályozott céh): T-i önkorm. felügyelete alatt
    
  • 
    métier juré (saját esküdtszékkel rendelkező céh): önálló irányító testület, belépés:tanonc+mestermű, tisztviselő-választás (tagok, majd mesterek – oligarchizálódás)
    
  • 
    privilegizált (egyedi szabályozottságú) céh
    
  • 
    manufactura: K-i alapítású nagyüzem (céh csak biz.vonásai, valójában új gazd-i társaság)
    
• 
  lettres patentes: uralkodó szabályokhoz kötött jóváhagyása (statutumokhoz)
  
• 
  mustrajegy: céhben készült termékre rátenni (pl: párizsi mustra Párizs ötvöseinek tárgyain)
  
• 
  alliance (szövetség): 1292-től reimsi szövőlegényeknek tilos a szövetkezés a mesterek ellen
  
• 
  municípium: önkormányzat
  
• 
  negotiale (kereskedői)az a jogviat, mely a kereskedői szokásjog körül folyik (1060 Notker szerzetes)
  
• 
  Consulat de la mer: tengeri jogi gyűjtemény (VII.Gergely pápoa hatályosnak ismeri el)
  
• 
  domain
  
• 
  tisztítóeskü: bizonyítási eszköz (keresk-i jogban, istenítélet helyett: 4 rokonnal letett eskü)
  
• 
  Fehde: jóvátétel – ha ilyen eljárás alatt áll a rokon, akkor más esküdjön
  
• 
  rechtsschaffende: jogképes (férfi tehet esküt)
  
• 
  váltó: nyilvános oklevél, a bíróság által kiállított adóslevél, 2részbe vágva őrizték (hitelező+bíróság)
  
• 
  „idegen jogok”: római és kánonjog
  
• 
  glosszál: jegyzetekkel lát el
  
• 
  Notae solemnes: Charles Du Moulin rövid latin nyelvű jegyzete
  
• 
  Institutiones coutumiéres: (1607) Antoine Loisel kis könyve
  
• 
  konszenzuális kontraktus: megegyezés által keletkező szerződés (13.sz kánonjog hatására erősödik), szerződésből mind2 félnek legális haszna származzon (ha nem -> szerződés/jog sérelem)
  
• 
  uzsora szerződés: gyenge fél kihasználásával létesített
  
• 
  Rôles ou Jugements d’Oleron = Lois de Leyron (1364-es kézirat): legrégebbi hajózási jogforrás
  
  • 
    Rôles d”Oleron(1266, 25szakasz): III.Eduard (I.Richard + Eleonora de Quienne: 1.rész)
    
• 
  carta mercatoria: jogszabály külföldön kereskedők biztonságáról+privilégiumairól (I.Eduard)
  
• 
  Black Book of the Admiraity(admiralitás fekete könyve): Rôles d’Oleron oxfordi kézirata,24 szakasz
  
• 
  platt-deutsch: a Rôles d’Oleron nyelve
  
• 
  A Szent-Háromság nevében: Lübeck város joga (326 szakasz) előtti kézirat címe
  
• 
  Jugements de Damme(Damme-i Ítélkezések): Hamburgból szárm kézirat(1469)(+1szabály-széria)
  
• 
  Guidon de la mer: tengeri biztosítást szab. jogforrás (Kis tengeri útmutató)
  
  • 
    1-5 szaksz: biztosítási kötvény+megkötési módja
    
    • 
      1.: bizt.szerződés: ügylet, melyben biztosító megígér biztosítottnak, h tengeri szállítás esetén beköv kárért a szerződésben megszabott összeget kártalanításként kifizeti
      
  • 
    37szaksz: hajókárok, 9szakasz: kárigazoló bizonyítékok, 9szakasz: kapitány kötelezettségei
    
• 
  Code de la Marin: (1681): tengeri kereskedelmet kodifikáló jogforrás
  
• 
  lex originis: eredet, v származás szerinti jog elve (később: területi -> a helyi jog érvényesül)
  
• 
  prego: udvari bíra, aki Fro-ban össefiglalja a céhek könyvét ->ig.ügyi felügyelet + adóztatás!
  
• 
  Lex Rhodia: legrégebbi keresk-i kódex, szokásjog.rögz.
  
• 
  Gratia Kodex (1140): keresk-ők lerakodóhelyei, békekövetségek -> ha vkit megtámadnak, bosszú!
  
• 
  váltó: adóst+hitelezőt összekapcs, átruházható+garancia!
  
• 
  Labirintus Creditorum: keresk-i és pénzügyi jog (egyik) összefoglalása
  
• 
  uzsora: túlzott kamatkövetelés, Párizsban főbíróság már 1254-ben tiltja
  

Nevek:

• 
  II.Childebert: meroving frank uralkodó, elism. unokák reprentatios jogát
  
• 
  VII.Lajos: fr K, 1171-ben monopóliumot ad a mercatores aquae-nak
  
• 
  Étienne Boileau: K-i prevôt, műve: „céhek könyve”, métier juré működését írja le
  
• 
  Notker: Sankt Gallen-ben szerzetes, 1060-ban kereskedői jog meghatározása
  
• 
  Poitou: gróf, VII.Gergely pápa az ő intézkedését kérte 1076-ban
  
• 
  Charles Du Moulin (Molinaeus): párizsi 1.nagy kommentátor 1539-ben kiad művét (1511-es párizsi coutume-t elemzi), Notae solemnes c. művét halála előtt picivel adta ki
  
• 
  Antoine Loisel: Beauvaises-i szárm ügyvéd (párizsi parlamentben) 1607: „Institutiones coutumiéres”
  
• 
  Bourjon: K-i palota ügyvédje, 1720-ban publikált könyvét felhasználták a Code Civil-ben
  
• 
  Guiennei Eleonora: Aquitania hercegnője(12.sz)(Pardessus szerint)lejegyeztet a hajózási szokásjogot
  
• 
  Pardessus: szerinte vagy Eleonora, vagy I.Richard adta ki a tengeri szabályozást
  
• 
  I.Richard: Eleonora de Quienne és II.Henrik fia
  
• 
  Waldemar: dán K, 1364-ben Baltikumban támad, ellene 77ország szövetkez Kölnben(->Hanza-szöv)
  
• 
  III.Sándor: pápa, a párizsi iskola elveit fogadja el (nem kell a „húsok keveredése” az érvényes házassághoz – Bologna-)
  

Helyek:

• 
  Skandinávia: csak a 15.sz-tól általános a papi közreműködés a házasságkötésnél
  
• 
  Olasz városok: ág helyett rokonsági fok alapján öröklés (ősi vagyonnál is, nemcsak szerzeményinél)
  
• 
  Fro.: nők már 12.sz-tól nyerhettek hűbért
  
• 
  Lübeck: 1226:Reichsfreiheit, 1290:házingatlanok ½-e városi allodtulajdonon épült, 1227:vámrendtart, +pallosjog!
  
• 
  Rouen: vízkereskedőinek az Alsó-Szajnán volt monopóliuma
  
• 
  Chartres: 1147-ben gróf megbízta a vendéglőst, h bíráskodjon -> bírói hivatást utódai örökölték
  
• 
  Provance + Languedoc +Limousin (+ consuli városok): métier reglé
  
• 
  Lyon: nem alakul át métier juré-vé, 1476-tól tilos a korporűció-alapítás
  
• 
  Reims: 1292, szövőmester-legény konfliktusára seigneur statutumot ad ki ->tilos a legény-alliance
  
• 
  Brügge: 1127-bne felkelés
  
• 
  Brügge+Gent+Ypern: városjogát megerősítette Flandria grófja 1168-ban
  
• 
  Freiburg: város, már alapításakor: vámjog, árumegállító, majd vásárjog ->végül: Köln keresk-ői joga
  
• 
  Bruges: 1381-benminden ország hajója látogatta kikötőjét
  
• 
  Köln: 77 ország szövetségkötési kongresszusa Waldemar dán K ellen (Hanza-szöv eleje, 1364)
  
• 
  Lübeck: Hanza liga székhelye (közgyűlés ülései + adminisztrációs közp)
  
• 
  Lübeck+Köln+Magdeburg: 3 kerület székhelyei +Hamburg (1443-tól =4.)
  
• 
  London+Bruges+Bergen+Novgorod: liga 4 jelentős irodája
  

Évszámok:

• 
  1216: zsinat -> házassági akadály: sógorság+rokonyság – negyedízig (nem hetedízig)
  
• 
  1250-1272 közt: Weimar legrégebbi városkönyve szerint 550 elidegenítés + 370 elzálogosítás volt
  
• 
  1033: Meissen földesúri joghatóságot elismerő okmánya – általános öröklési képesség joga
  
• 
  1188: Hamburg-Neustadt földesúri joghatóságot elismerő okmánya – ált. öröklési képesség joga
  
• 
  1226: Lübeck – Reichsfreiheit
  
• 
  1227: Lübeck vámrendtartását kiadják
  
• 
  1121: első említés a mercatores aquae-ről
  
• 
  1171: VII.Lajos fr K oklevele monopólim mercatores aquae-nak a szajnai vízkeresk-re
  
• 
  13.sz: fr K átengedi a borkimérés jogát a hanzának (addig: prevôt-é)
  
• 
  1581.dec. + 1597.ápr.: decretumok, előírják az össze céh métier juré-vé alakulását (Lyon nem teszi)
  
• 
  1292: reimsi statutum megtilt szövőlegények allaince-ba tömörülését a mesterek ellen (ok: vita volt)
  
• 
  1476: XI.Lajos megtiltja Lyonban korporáció létesítését municípium kérésére (12.Lajos megerősíti)
  
  • 
    kiv: aranyművesek, fodrászok, lakatosok
    
• 
  1076: VII:Gergely pápa Poitou grófját kéri a kereskedők védelmére
  
• 
  1127: Brüggében felkelés, mert várispán letartóztatott egy polgárt (pedig csak városi bíróság teheti)
  
• 
  1168: Flandria grófja megerősíti Brügge+Gent+Ypern városok jogait
  
• 
  1116: Flandria grófja megerősíti, h a bíróságoknak nem kell a párbaj-, tű-, és vízpróbát alkalmazni
  
• 
  1539: Charles Du Moulin (Molinaeus) fő műve megjelenik, elemzi az 1511-es párizsi coutume-t
  
• 
  1607: Antoine Loisel – Institutiones coutumiéres-t kiadja
  
• 
  1720: Bourjon könyvét publikálták (Code Civilben sokat felhasználták)
  
• 
  1804: Code Civil
  
• 
  1254-58: Párizsi Parlament megsemmisít (bérleti) szerződést uzsora feltételek miatt
  
• 
  1266: Rôles d’Oleron (4 rész, 25 szaksz – tengeri hajózást szab, mint a lex Rhodia)
  
• 
  1469: Hamburg városjogához csatlakozó kézirat szárm
  
• 
  1277: Hamburg városjoga szárm
  
• 
  1364: Waldemar dán K támad a Baltikumban
  
• 
  1443: hamburg lesz a negyedik liga-kerületi székhely
  
• 
  1540, 1545, 1620: liga megállapodásai
  
• 
  1681: Code de la Marin (tengeri keresk-i kodifik.)
  
• 
  admiralitás intézménye:
  
  • 
    1147:Szicília, 1181:Genova, 1230:Katalónia, 1248:Fro, 1254:Kasztília, 1288:Portug, 1295:Anglia
    
• 
  1468: Velencében szabályozzák a tengeri biztosítást
  
• 
  1537: Brügge (=)
  
• 
  1553: Sevilla (=)
  
• 
  1560: Bilbao (=)
  
• 
  1598: Amszterdam (=)
  

Feud. Büntetőhatalom és Büntetőjog
Fogalmak:

• 
  kompozíció: anyagi kárpótlás, jóvátétel (bosszú helyett)
  
• 
  vérdíj: legmagasabb jóvátétel, emberölésért jár
  
• 
  rögdobás(lex Salica 100.cikkely):ha a tettes nem tudja kifizetni a váltságdíjat, áthárítja a kötelességet
  
• 
  Vogelfrei: vérdíjat nem tudja a nemzetség megfizetni, ezért a tettest kitaszítják a nemzetségből
  
• 
  fredus: békepénz, bírósági részesedés a jóvátétel összegéből
  
• 
  Lex Saxonum (804, lex Salica nyomán). Eredményfelelősség
  
• 
  Zufall-casu: véletlenül
  
• 
  mulcta: bűnös
  
• 
  Treuga Dei (magánharc tilos ünnepen+objektum-véd) = Pax Dei (személyek védelme)= isten békéje
  
  • 
    Landfried (korai): lopás, rablás, gyújtogatás = közbűncslekmény (crimen)
    
• 
  Acht: jogközösségből való kitaszítás
  
  • 
    = levelesítés: eredetileg tettes életének+vagyonának elvétele, később megváltható
    
• 
  Aberacht: tv-n kívül helyezés
  
• 
  békebíróságok: béke őrzésére 1kapitány+12tagból testület (1296, Thüringia)
  
• 
  nyomozóelv: hivatalból való eljárás (inkvizitórius: hatóság általi perindítás), alapelvei (Carolina): titkos nyomozás+beismerés+tortúra
  
• 
  Kis-Lengyelország: Krakkó és környéke
  
• 
  Coutumes de Beauvaisis:(Ph. Beaumanoir)jogkönyv, 852-830szakasz:súlyos crimenek:K bíróság elé
  
• 
  sodomia: fajtalankodás (-> elégetés+vagyonelkobzás)
  
• 
  kriminális büntetés: bűnelkövető személyére irányul, szigorú, (főleg testfenyítő-, és halálbüntetés)
  
• 
  Constitutio Criminalis Carolina(1532, V.Károly):korszak legjelentősebb(barokk BJ)kódexe, németül
  
• 
  subsidiarius: kiegészítő jellegű, helyi jog alkalmazását nem zárja ki
  
• 
  büntetés = tv (állami célkitűzés) + egyediesítés (bírói ítélkezés); cél: megtrlás+elrettentés
  
• 
  testi és életbüntetések 7 szankciótípusa: halál+vagyonelkobz, halál, csonkítás, nyilvános fenyítés+száműzetés, száműzetés+javak elkobz, nyilvános kiállítás, polg.i jogoktól való megfosztás
  
• 
  karitász: jótékonyság (=munka biztosítása)
  
• 
  dologház(1555) (előbb: kórház) -> javítóház(1575) (később: javító-fegyház; utódja: fogház, börtön)
  
• 
  legalitás: megismerhető tv-i intézkedések betartásá(nak követelménye)
  
• 
  nullum crimen sine lege: előző tv által büntetni nem rendelt cselekményt ne lehessen büntetni!
  
• 
  analógia: hasonló bűncslekményekre kiszabható büntetés kiszabási gyakorlat (absz.:bírói önkény)
  
• 
  nulla poena sine lege: büntettre csak tv-ben pontosan rögzített (végrehajtási mód is)bünti szabható ki
  
• 
  Sanctio Criminalis Josephina (1787): II.József BTK-ja (alapesetek max+min büntijét megszabja)
  
• 
  qualifikált esetek: súlyosabb
  
• 
  privilegizált esetek: enyhébb
  
• 
  toscanai BTK: (1786, II.Lipót): halálbünti+tortúra+felségsértés eltöröl (+ártatlan elítélt: kártalanít!)
  
• 
  kompiláció: jogszab; normák gyűjteménye, immanens logika nélkül több jogágat lefed
  
• 
  kódex: belső logikával, struktúrával elfed egy jogágat
  
• 
  rézökör: ókori Hellas-ban ebben főzték meg az elkövetőt
  
• 
  privilegium fori: klerikálist csak egyházi bíróság előtt elítélni
  
• 
  Ordonnance Criminal (1670, 14.Lajos), B-eljárási K-i rendelet, nyomozóelv + eljárás titkossága + tortúra: tv-i szintre!
  
• 
  luxuria: kötelező gondosság elmulasztásából gondatlanság
  
• 
  negligentia: fel se fogja a gondatlanság (lehetséges) körülményeit
  
• 
  bűnszerző (elkövető): tettes, társtettes, közvetett tettes, részesek (felbújtó, bűnsegéd)
  
• 
  spanyol csizma = iron maiden (combközépig fém „kaloda”, benne fém tüskékkel), kínzóeszköz
  
• 
  vérdíj: megölt örököseinek adott jóvátétel a megölt státusához mérten
  
• 
  főváltság: elkövető jogállásához mérten jóvátétel (nehogy a fejét vegyék)
  
• 
  nyelvváltság: testcsonkítás (halálbünti privilegizált formája) megváltása
  
• 
  kézsértés: becsmérlő kifejezés (gyűlések / tv-ek rendjének megsértésének számít)
  
• 
  duellum: párbaj (-jellegű akkuzatórius eljárás) (-><- faggató-per: inkvizitórius)
  
• 
  delator: feljelentő (nem= vádló, mert azt talio-büntetik, ha hamis – inkv.)
  
• 
  formális bizonyítás: alaki -> elkövető jelleme+körülmények fontosak (istenítélethez: akk.)(-><-tartalmi biz: inkv, tények+események+előzmények+lelkiállapot+bizonyíték-sorrend/hierarchia)
  
• 
  inquier(n)ens: nyomozóbíró
  
• 
  horizontális partikularizmus (akk+inkv): földrajzi alapú eltérések az eljárás jellemzőiben
  
• 
  vertikális partikularizmus: társ-i (rendi) jogegeyenlőtlenség
  

• 
  per statikája: azoknak a szempontoknak a halmaza, amik minden perre (és ugyanúgy) jellemzőek:
  
  • 
    tv-kezési szervezet (bírósági rendszer)
    
  • 
    határidők, határnapok
    
  • 
    hatáskör (milyen ügyben), illetékesség (melyik területeken)
    
  • 
    per személyei:
    
    • 
      főszemélyek (alperes+felperes),
      
    • 
      mellékszemélyek
      
      • 
        tanúk
        
      • 
        képviselők (procurator, prolocutor)
        
      • 
        3.személyek (avatkozó, szavatos)
        
    • 
      hivatalos személyek
      
      • 
        ügydöntő: bíró és bírótársak (ma: ülnökök – nem kell szakmai végzettség), esküdtek (2-3 bírótárs a bíró mellett), esküdtszék (GB)
        
      • 
        vádhatóság (15.sz-tól elkülönült szakma az állami szervezetben)
        
    • 
      segédszemélyek: rendőr, foglár, börtönőr, hóhér, ajtónálló, bírósági szolga, poroszló, hiteles helyek (jogi személyek!)
      
  • 
    eljárás indítása+működési alapelvei, funkciója+célja, bíró+terhelt szerepe, bizonyítás menete
    
• 
  per dinamikája: jog-/ érdeksérelmek vélt / valós megtörténtéről a jogerős ítélet végrehajásáig tartó cselekmények, események, történések
  
• 
  oktáviális bíróság: nagyobb egyházi ünnepek utáni 8. napon ült össze
  
  • 
    nagy táblák: 40 nap ülés, Szt György(ápr.24.); Szt.Mihály(okt.29.) ünnepe után
    
  • 
    kis táblák: 20 nap ülés, vízkeerszt(jan.6.), Jakab ünnepe után
    
• 
  terhelt = alperes = gyanúsított(nyomozati) = vádlott(bírói) = elítélt(végrehajtói szakasz)
  
• 
  sértett = felperes
  
• 
  procurator: tartalmi helyettesítő, érdemi képviselő (ügyvéd) -> amit mond, az olyan, mintha az alperes mondta volna
  
• 
  prolocutor = fürschprecher = szószóló: előadási képesség, azt mondja, amivel megbízták (x tartalmi, x érdemi), várost is képviselhet
  
• 
  avatkozó: 3.személy, aki saját elhatározásból belép az őt vmilyen módon érintő perbe
  
• 
  suspectus (gyanús) bíró: megvesztegethető (bbírótársak felügyelik?)
  
• 
  poroszló: ma = hatósági tanú
  
• 
  idézés: felperes bíróság elé „csalogatja” az alperest
  
  • 
    pecsétküldés: pecsétáltal igazolt poroszlót elküldik az alpereshez, akit perbe hív
    
  • 
    citáció: felperes hív perbe, poroszló kíséri (K embere, biz.bíróság előtt, h megvolt az idézés)
    
  • 
    evokáció: írásbeli perbehívás kézbesítése formális körülmények közt (felperes panaszát a bíróságon írásba foglalják)
    
• 
  elmakacsolás: ha biz számú idézés után se jelenik meg az alperes
  
• 
  örök hallgatás intézménye: ha a felperes nem jelenik meg, az alperes ellen abban az ügyben senki nem indíthat többé eljárást
  
• 
  excepciós szakasz: formális kifogások; ha bíró egyet elfogad -> perleszállás (időleges, v végleges)
  
• 
  allegációs szakasz: érdemi per, bizonyítási szakasz (próba, duellum, eskü – közbenső ítélet)
  
• 
  sententia: végítélet, jogerős ítélet (középkorban x jogorvoslat - Istenítélet ellen?!)
  
• 
  akk.eljárás dinamikája: előkészületi, excepciós szakasz, érdemi per, befejezési, végrehajtási szakasz
  
• 
  inkv.polg-i eljárás dinamikája: (=)+per-/jogorvoslati szakasz
  
  • 
    bizonyítási teher fogalma: állítás igaz voltát annak kell bebizonyítani, akinek érdekében áll, h a bíróság igaznak találja
    
• 
  inkv.büntető eljárás dinamikája: előkészületi (ezen belül: vizsgálati, tortúra), tv-széki, perorvoslati, végrehajtási szakasz
  
• 
  fellebbezés: eggyel magasabb bírói fórumon egész eljárást újra
  
• 
  perújítás: K-i kegyelemből folytatják le, ha a jogerős ítélet után alapvető bizonyítékokat találnak
  
• 
  magánvád: delictumok (vétségek) esetén (gör)
  
• 
  közvád: crimenek (bűncselekmények) esetén, bármely polgjogú személy képviselheti a vádat (gör)
  
• 
  közvád: ha sértett=1 hivatal (és nem magánszemély), meghat. Hatósági ember képviseli a vádat (gör)
  
• 
  rendelkezési elv: népvád helyet közvád (hivatalból vádképviselet ->nem megvesztegethető/-félemlíthető), vádló: bármikor eljtheti a vádat
  
• 
  schöffék esküdtek / ülnökök (germán, Nagy Károly)
  
• 
  rüge-eljárás: feljelentés - vizsgáló – K-i küldöttek helyiektől kérdezik, h van-e bűnözés -> hivatalból eljárást kezdeményeznek + vádat képviselik
  
• 
  inquisitio generalis: köztudományvétel, ált.nyomozás, küldöttek kérdezősködnek, h van-e; ki bűnöz
  
• 
  inquisitio specialis: terhelt kihallgatása, ha nem vallja be -> tortúra
  
• 
  indicium: gyanú-ok
  
  • 
    félszeg gyanú-jelek: valósághoz semmi közük
    
  • 
    segéd-gyanújelek: elkövető bűntettre hajló természete (ha van valós gyanújel->lehet köze a bűnösséghez), pl:remegés, elpirulás
    
  • 
    valós gyanú jelek
    
• 
  Grand Jury: 24->25 tag (ma:USA), nagy-/vád-esküdtszék: vád stabil-e ahhoz, h bíróságon tárgyalják
  
• 
  kis-/ítélő-esküdtszék: kontradiktórius eljárás + keresztkérdéses bizonyítás, (egyhangú döntés)