Mektepke shekemgi jas d?wirlerde psixikaliq rawajlaniw?

---

Mektepke shekemgi jas dáwirlerde psixikaliq rawajlaniwı  

Joba. 

      q. 

Áà3øà æàñı-ìåêòåïêå øåêåìãè ä17èðäè4 ïñèõîëîãèÿëı3 5çãåøåëèêëåðè. 

w.Ìåêòåïêå  øåêåìãè  æàñòà2ı  áàëàëàðäı  ìåêòåïêå  î3ı72à  ïñèõîëîãèÿëı3  æà3òàí 

òàÿðëà7. 

 

      1.  Ontogenezde  3  den  7  jasqa  shekem  bolġan  dáwir  baqsha  jasi  dáwiri  dep  esaplanadi. 

Mektepke shekemgi jastaġi balalar psixologiyasinda júdá tez sapaliq ózgerisler boliwin esapqa alġan 

halda  3  dáwirge  (3-  4)  kishi  mektepke  shekemgi  dáwir  (4-5)  kishi  baqsha  jasi  orta  mektepke 

shekemgi dáwir (orta baqsha jasi) 6- 7 jas hám úlken mektepke shekemgi dáwir úlken baqsha jasina 

ajiratiw  múmkin.  Bala  rawajlaniw  protsesinde  áwladlari  tárepten  jaratilġan  predmet  hám  hádiyseler 

dúńyasi menen múnásebetke kirisedi. Bala adamzat qolġa kiritken barliq jetiskenliklerdi aktiv túrde 

ózlestirip  iyelep  baradi.  Bunda  predmetler  dúńyasin  olar  ámelge  asirilatuġin  is-háreketlerdi,tildi, 

adamlar arasindaġi múnásebetlerdi iyelep aliwi, xizmet motevleriniń rawajlaniwi, uqipliliqlardiń ósip 

bariwi,  úlken  jastaġi  adamlardiń járdeminde ámelge asirilip bariwi kerek. Tiykarinan, usi dáwirden 

baslap  balaniń óz betinshe iskerligi kúsheyip baradi. Baqsha jasindaġi balalarġa beriletuġin tárbiya, 

olardiń  quramali  háreketlerin  ózlestiriw,  elementar  gigiena  mádeniy  hám  miynet  uqiplarin 

qáliplestiriw, sóylewin rawajlandiriw hámde sotsiyaliq moral hám estetik pánniń dáslepki dereklerin 

payda  etiw  dáwiri.  Ulli  rus  pedagogiki  Lesgafttiń  pikirinshe,  adamlardiń  baqsha  jasindaġi  dáwiri 

sonday  bir  basqish  bul  dáwirde  balalarda  xarakter  qásiyetleriniń  úlgileri  qáliplesip  moralliq 

xarakterdiń  tiykarlari  júzege  keledi.  Baqsha  jasindaġi  balalardiń  kózge  taslanip  turiwshi 

ózgesheliklerinen  biri,  olardiń  háreketsheńligi  hám  eleklewi.    Bala  xarakteriniń  tiykarġi  nizamliq 

sonday kórsetiw múmkin. Bala barqulla iskerlik kórsetiwdi talap etedi, biraq ol iskerlik nátiyjesinen 

emes, al xizmettiń birdeyliginen sharshaydi. Úlkenler hám teńqurlari menen bolġan múnásebet arqali 

bala  ádil  normalari,  adamlardi  ańlawi,  sondayaq,  unamli  hám  unamsiz  múnásebetler  menen  tanisa 

baslaydi.  Baqsha  jasindaġi  bala  endi  óz  denesin  jaqsi  basqara  aladi.  Oniń háreketi bala bul dáwirde 

balaniń  sóylew  uqibi  tez  rawajlana  baslaydi.  Ol  jańaliqlardi  iyelewge  qaraġanda  óz  belgilerin 

bekkemlewge  mútájlik  sezedi,  ózi  bilgen  ertekti  qayta-qayta  esitiw  hám  bunnan  bul  dáwirdegi 

balalarġa tán ózgeshilik bolip tabiladi.  

Baqsha  jasindaġi  balalardiń mútájlikleri hám qiziġiwlari tez páti menen ósip baradi. Bul aldin 

ala  mútájligin  sheshiw  múnásebetinde  boliw  kerek.  Baqsha  jasindaġi  balalar  sóylew  uqibin  bir 

qansha  toliq  ózlestirgenleri  hám  hádden  tisqari  hárektshenligi  sebepli  olarda  ózlerine  jaqin  bolġan 

úlken  adamlar  hám  teńqurlari  menen  múnásebetde  boliw  mútájligi  tuwiladi.  Olar  tar  jámáátten 

keńrek  jámááttegi  múnásebetleri  umitila  baslaydi.  Olar  endi  qońsi  qobalardiń  balalari  menen  hám 

topar  bolip  oynawġa  háreket  etedi.  Hámme  nárseni  bilip  aliwġa  bolġan  mútájlik  kúsheyedi.  Baqsha 

jasindaġi balalar minezine tán bolġan  kúshli mútájliklerden jáne biri oniń hár nárseni jańaliq retinde 

kórip oni hár tárepleme bilip aliwġa umtiladi. Baqsha jasindaġi balalar ómirinde hám olardiń psixik 

tárepten  ósiwinde  qiziġiwdiń  roli  úlken.  Qiziġiw  mútájlik  siyaqli    Balani  qandayda  bir  iskerlikke 

iyteriwshi  faktor.  Soniń  ushin  qiziġiwdi  biliw  protsesi  menen  baylanisli  bolġan  quramali  psixik 

qubilis  dese  boladi.  Balaniń  kamal  tabiwinda  qiziġiwdiń  áhmiyeti  bala  qiziqqan  nársesin  ilaji 

barinsha  tereńrek biliwge umtiladi hám uzaq waqitqa deyin qiziqqan nársesi menen shuġillaniwdan 

zerikpeydi.  Al  bul  óz  náwbetinde  balaniń  diqqati  hámde  erki  siyaqli  qásiyetlerin  ósiriwge  hám 

bekkemlewge  járdem  beredi.  Mektepke  shekemgi  jastaġ

ġġ

ġi  balalardiń  jetekshi  xizmeti  oyin