M. Dáwletov, e. Dáwenov, D. SeyDUllAevA

úndew gáp  mánisin  de  bildiredi.
68-shınıǵıw.  Tekstti  oqıń.  Teksttegi  gáplerdiń  qanday  qarım-
qatnaslıq  xızmet  atqarıp  kelgenin,  gáp  bolıp  dúziliw  belgilerin 
hám  máhállik  qatnasların  anıqlàń.
Oǵan  selteń  beriwdiń  keregi  joq.  Kempir  irkilip  turdı 
da,  biraz  waqıtqa  deyin  qır-dógeregine  gúńgirt  tartqan,  nur-
sız  kózleri  menen  qarap:
— Amanbısań,  qutlı  dalam? — dedi  áste  ǵana.
— Shúkir,  Tolǵanay.  Sen  keldiń  be?  Boldırıp  qalıpsań 
ǵoy.  Shashlarıń  da  appaq  bolıptı.  Qolıńda  hasa.
— Há-á,  qartaydım  ǵoy,  keń  dalam.  Bıltırdan  beri  kele 
almadım.  Kórip  turman,  seniń  ele  sol  turısıń.  Ústińnen 
egislik  ketpeydi.  Búgin  meniń  ótkenlerdiń  ruwxın  eske  ala-
tuǵın  kúnim.
— Bilemen,  Tolǵanay.  Ózim  de  seni  keler  dep  kútip  jatır 
edim.  Bul  saparı  da  aqlıǵıńdı  ertip  kelmediń  be,  Tolǵanay?
— Kórip  tursań  ǵoy.  Qara  basım  keldim.  (Sh.A.)
69-shınıǵıw.  Teksttegi  gáplerdi  oqıń.  Hárbir  gáptiń  aqırına 
qanday  irkilis  belgisi  qoyılıp  turǵanın  hám  olardıń  aytılıw  maqse-
tine  qaray  qanday  gáp  mánisinde  kelgenin  aytıń.  Teksttiń  dáslepki 
shınıǵıwdıń  dawamı  ekenine  dıqqat  etiń.
— Demek,  sen  oǵan  ele  hesh  nárse  aytpaǵan  ekenseń 
daǵı  onda,  Tolǵanay?  Bir  kúni  bolmasa,  bir  kúni  birew  to-
sattan  dúrs  ettiredi  ǵoy  ele?
http://eduportal.uz

---

51
— Óytip  oylap  ne  qılayın.  Erte  me,  kesh  pe,  aqırı  bir 
kúni  ózi-aq  biler-dá.  Ózi  de  eseyip,  jaqsı-jamannıń  parqın 
ayıratuǵın  bolıp  kiyatır.  Biraq,  ele  ol  meniń  ushın  náreste. 
Aytayın  desem,  tasbawır  bolıp  qalar  dep  qorqa  beremen.
— Sóytse  de,  adamnıń  haqıyqatlıqtı  bilgeni  maqul  ǵoy, 
Tolǵanay.
— Túsinemen  bárin  de.  Biraq,  qalay  aytaman?  Men  bile-
tuǵın  haqıyqatlıqtı,  qádirdan  dalam,  sen  biletuǵın,  hátteki, 
hámme  biletuǵın  haqıyqattı  házirshe  tek  ǵana  ol  bilmeydi. 
Bilgennen  keyin  qanday  qıyallardıń  basına  barar  eken? 
Ótken-ketken  hádiyselerdiń  tórkinine  durıs  túsine  alarmeken? 
Ele  bala  ǵoy.  Ómirden  túńilip  ketpese  bolar  edi, — dep  oy-
lana  beremen.  (Sh.A.)
70-shınıǵıw.  Berilgen  gáplerdegi  kóp  noqattıń  ornına  tiyisli 
qosımta  yamasa  kómekshi  feyillerdi  qoyıp,  gáplerdi  tıyanaqlı  etip 
jazıń.  Gápti  dúziwshi  grammatikalıq  tiykarlarınıń  (baslawısh  hám 
bayanlawıshtıń)  tallaw  úlgisi  boyınsha  astın  sızıń  hám  feyil  ba-
yanlawıshlardıń  qaysı  bet,  qaysı  máhálde  turǵanınà  túsinik  beriń.
Balıqlar  oynap,  quslar  sayrap,  balalar  nárete  toqıp ... . 
Ǵabdulla  menen  Aydar  ózleriniń  nárete  toqıwın  pitker...  Óz 
qolları  menen  islegen  islerine  súysin...
Sóytip  balalar  ózleriniń  júdá  áhmiyetli  islerin  islep  bol... 
da,  awılǵa  qaray  asıǵıslıq  penen  júrip ... .
Men  jardan  jarǵa  sekiriwdi  úyren ... .  Tek  bolǵanı  júziwdi 
bilmey... .  Erteń  azan  menen  kólge  shıǵıw  kerek.  Hámmemiz 
tań  qarańǵısında  monshanıń  qasına  jıynala... .  Al,  seniń 
qayıǵıń  keshte  tayar  tursın.  (M.K.)