I ham dam ov, Z. Bobom uradov, E. Hamdamova

1.  Abiotik  omillar —  anorganik  tabiat  sharoitining  yoki  o ‘lik  tabiatning 
yig‘indisi.  Bularga  harorat,  yorugMik,  namlik,  suv,  tuproq,  relyef kiradi.
2.  Biotik  omillar:  Bunga  tirik  tabiat  elementlari  (tirik  organizmlaming 
bir-biriga  va  yashash  m uhitiga  ta ’siri)  kiradi.  Biotik  om illar  fitogen  va  zo- 
ogen  omillarga  bo‘linadi.
Fitogen  omillar  deganda  yuksak  va  tuban  o'simliklarning  organizmga 
ta ’siri  e ’tiborga  olinsa,  toogen  omillar deganda  esa  organizmga  barcha  hay- 
vonlarning  ta ’siri  nazarda  tutiladi.
3.  Antropogen  omillar  —  bu  inson  faoliyati  bilan  bog'liq  bo'lgan  omillar, 
ya’ni  odamlarning  o'simlik va  hayvon  turlari  yoki ular guruhlarining  tuzilishiga 
ko'rsatgan  ta ’siridir.  Tirik  organizmlarga  juda  ko‘p  omillar  ta ’sir  ko‘rsatadi. 
Ana  shu  omillaming  ayrim  organizmlarga  ko‘rsatgan  ta’siri  natijasi  esa  xilma- 
xildir.  Omilning  organizm  hayoti  uchun  eng  qulay  darajasi  —  optimal  daraja 
deyiladi.  H ar  qanday  ekologik  omillarning  eng  yuqori  darajasi  maksimum  va 
eng  qo‘yi  darajasi  minimum  bo'ladi.  Tabiiyki,  har  bir  tirik  organizm  uchun  u 
yoki  bu  ekologik  omilning  o‘z  maksimumi,  minimumi  va  optimumi  bo'ladi.

---

Chunonchi,  uy pashshasi  7°C  dan  50°C  gacha  yashashi  mumkin.  Ular uchun 
yashashning optimum darajasi  36—4043  ni tashkil etadi.
Shuni  ham  ta ’kidlash  zarurki,  ekologik отШ аг organizmlarga  kompleks 
ta ’sir  etgandagina  ular  yuqori  natija  beradi.  Bu  omillaming  biroitasi  o ‘z 
vaqtida  bo‘lmasa  yoki  yetishmasa  oiganizmlaming  normal  o'sishi  va  rivoj- 
lanishi  tugal  o'tmaydi.  Demak,  ekologik  omillaming  har  biri  organizm 
uchun  zarur bo'lib,  ulaming birini  ikkinchisi almashtira  olmaydi.  Shu  sababli 
ekologik  omillar  oiganizm  hayotida  bir  xil  ahamiyatga  egadir.  Chunonchi, 
o'simliklar  hayotidan  misol  keltirsak,  g‘o ‘zani  o ‘stirish  va  parvarish  qilishda 
o ‘g‘it  bermasdan  faqat  suv  berish  bilan  g‘o ‘zani  to ‘la  rivojlantirib  bo'lmaydi 
yoki buning  aksi  ham  xuddi shunday  natijalarga olib  keladi.
Organizmning  hayot  faoliyatini  susaytiruvchi  omilga  chektovchi omil (ли­
митирующий фактор)  deyiladi.  Organizmlarga ta ’sir qiluvchi  omillaming bit- 
tasi  cheklovclii  omil  bo'lishi  mumkin.  Chunonclii,  hayvonlar  va  o'simlik- 
laming  shimol  tomonga  qarab  tarqalishi  issiqlikning  yetislunasligi  uatijasida 
janubga  tarqalishi  esa  namlikning  yetishmasligi  tufayli  kechadi.  Demak,  or- 
ganizmlaming shimolga tarqalishida  cheklovchi omil b o iib   harorat  hisoblansa, 
aksincha, janub tomonga tarqalishida esa cheklovchi omil bu namlikdir.
Omilning  faqatgina  yetishmasligigina  emas,  balki  ortiqchaligi  ham 
cheklovchi  ta ’sir  ko'rsatishi  mumkin.  Ekolog:1'  omillami  o ‘rganish  sohasida 
Yu.Libix  ko‘p  tajribalar  o‘tkazdi.  Uning  yozishicha  (1840)  ekinlaming  hosil- 
dorligi  ko'pincha  ular  uchun  ko‘p  kerak  bo'lgan  elementlar  (C O
2
  yoki  H
2
O) 
bilan  cheklanmaydi,  aksincha,  tuproqda  kam  uchraydigan  va  o ‘simliklar 
uchun  juda  kam  miqdorda  kerak  bo'lgan  elementlar  bilan  cheklanadi.  D e­
mak, 
0
‘simliklaming  o'sishi  tuproq  tarkibida  minimum  miqdorda  uchraydi­
gan  elementga  (masalan,  rux)  bog‘liq  degan  xulosa  Libixning  «Minimum 
qonuni»  deb  yuritiladi.  Libixning  ko‘rsatisliicha  u  yoki  bu  omillaming  yetish­
masligigina  emas,  balki  issiqlik,  yorug‘lik  va  suv  kabi  omillaming  ortiqchaligi 
ham  cheklovchi  omil  bo‘lib xizmat  qilishi  mumkin.
U  yoki  bu  turning  yashash  imkoniyati  bo‘lgan  m a’lum  bir  omilning 
o ‘zgaruvchan  chegarasi  tolerantlik deyiladi.
Ba’zi  bir  oiganizmlaming  tolerantlik  xususiyati  m a’lum  bir  omilga 
nisbatan  chegaralangan  bo‘lsa,  boshqa  xil  omilga  nisbatan  esa  keng  doirada 
bo'lishi  mumkin.  Masalan  uy  pashshasi  (chivini)  7°C  dan  to  50°C  issiqlik- 
kacha  bardosh  berib  yashashi  m um kin.  Uning  tolerantlik  chegarasi  keng. 
Bunday  organizmlami  evriterm  organizm lar  deyiladi.  Boshqa  xil  or- 
ganizmlarning  tolerantlik  chegarasi  to r  bo'lishi  m um kin,  ularni  stenoterm 
organizmlar  deyiladi.  Tolerantlik  qonunini  1913-yilda  V.  Shelford  (Shel- 
ford,  1913)  asoslab  bergan.  Bu  qonunga  muvofiq  maksim um   chegaralovchi 
om illam ing ta ’siri  minimum  chegaralovchi  om illar ta ’siri  bilan bir xildir.
«Tolerantlik> qonunini to id iru v ch i  omillar nim alardan  iborat?
1.  Organizmlar  bir  omilga  nisbatan  keng  diapazonli  tolerantlikka  ega 
b o isa la r  ikkinchi  omilga  nisbatan  ularda  tolerantlik diapazoni to r bo'ladi.
2.  Keng tolerantlikka ega bo'lgan organizmlar yer yuzida keng tarqalgan.
3.  T ur  uchun  sharoit  birorta  ekologik  omilga  nisbatan  optim al  dara-

---

jada  bo'lm asa,  shu  turning  boshqa  xil  ekologik  omillarga  nisbatan  tole- 
rantlik  diapazoni  to r  bo‘ladi.  Masalan,  g'allasimon  ekinlar  uchun  azot 
yetishmasa  ulam ing  qurg'oqchilikka  chidamlilik xususiyati  pasayadi.
4. 
O rganizm lam ing  ko'payish  davri  noziq  bo'lib,  bu  davrda  ko'pchilik 
ekologik om illar oiganizm  uchun  cheklovchi omil  ham  bo'lishi  m um kin.
M asalan,  voyaga  yetgan  sarv  daraxti  suvda  ham ,  quruqlikda  ham   ya- 
shashi  m um kin,  biroq  u  namlik  yetarli  boigan,  suv  ko‘llamagan  joy- 
lardagina  ko‘payish  imkoniyatiga  ega.
Turning  tabiatda  yashashi  uchun  kerak  b o ig an   barcha  tashqi  muhit 
omillari  yig‘indisi