Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára Megjelent a Gróf Mikó Imre Alapítvány, a História Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia

driplten polner groschen« 21 ... Wiener Pfennige werth seien...” Quellen zur Geschichte der Stadt Wien. Hrsg. von Dr. Anton Mayer. Wien 1896. Abt. I. Bd. III. 39.

237 Schrötter, Friedrich Frhr. v.: Wörterbuch der Münzkunde. Berlin 1930. 166, ill. Kluge, Friedrich: Etimologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. Berlin–Leipzig 1934. (11). 119–120. – „Duttchen.” Konrad Schneider szócikke: Von Aktie bis Zoll. In: Ein historisches Lexikon des Geldes. Hrsg. von Michael North. München 1995. 94.

238 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk. Benkő Loránd. Bp 1967. I. 693–694, ill. SZT II. 506.

239 Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor fejedelem uralkodásának történetéhez. = TT 1879. 245–246. Ennek nyomán rendelkezett Nyitra vármegye a „dutka vetus,” illetve „novus” denárértékéről. CorpStat IV/I. 151.

240 Kemény: i.m. (Vö. a 13. jegyzettel.)

241 „Egi sakban vagion oh dutka hat ezer het száz és négy dutka, ... tudvan 1 p. d. 9 fl. 603 d. 36”, illetve: „... vagyon más csomóban kötvén reghi tizenkett penzes Nr. 186, tudvan Nr. 1 p. 12 d. tesz f. 22 (d.) 44.” Archiv mesta Košice. Kassa város levéltára Archivum secretum. Y-Debreczeni, Nr. 11. 1627. jún. 5. (A továbbiakban: Kassa v. lt. AS.)

242 Varannai (Varannay) András Kassa főbírája, majd Bethlen Gábor alatt a kassai pénzverde praefectusa volt. Huszár Lajos: Bethlen Gábor pénzei. Kv 1945. 78–79. (A továbbiakban: Huszár: Bethlen ...) Huszár Lajos – fő vonásait tekintve ma is – mértékadó feldolgozása számos reprezentatív összefoglalásból kimaradt, illetve nem övezte jogos elismerés. Méltó helyet a legutóbbi gazdaságtörténeti összegezésben kapott: Imreh István: A fejedelmi gazdálkodás Bethlen Gábor idejében. Erdélyi Tudományos Füzetek 211. Kv 1992. 73–75.

243 Kassa v. lt. AS. GG - Varannai Nr. 3. 1632.

244 Mint minden egyéb készpénzt, a dutkákat is 5 örökös között osztották fel: „Reghi io O Dutka pinz vagyon Nro. 4685 per den. 10 fl. 468 d. 50.”; ennek 1/5-e: „Reghi io Eggyes Dutkat Nro. 937 p. d. 10. f. 93. d. 70.” Kassa v. lt. AS. S - Szegedi. Nr. 60.

245 A család múltjára l. Szakály Ferenc: Török megszállás alatt (1543–1686). In: Szeged története I. A kezdetektől 1686-ig. Szerk. Kristó Gyula. Szeged 1983. 553, illetve J. Újvári Zsuzsanna: Egy kereskedőcsalád metamorfózisa (A mezőszegedi Szegedi család). In: Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17–18. században. Szerk. Zimányi Vera. Bp 1994. 37.

246 „Egy kereded veres scatulaban ó dutka penzt, egiüue szamlalvan eggyett in d. 10. fl. 12. d. 10.” Kassa v. lt. AS. CC-Szőcs. N. 10.

247 „Dutkát Talált[unk] f. 2 d. 15.” Kezicz István javainak inventáriuma, 1622. okt. 18. Kassa v. lt. Schwarzenbachina 5975, illetve: „Item vagyon 23 forint ereö oh Dutka penz.” Nagy Pálné, Mári asszony, Kassa város bábájának végrendelete, 1626. jan. 10. Kassa v. lt. AS. PP. Appendix, Nr. 47. Megjegyzendő, hogy pénztörténeti szempontból alig hasznosítható végrendeletek is maradtak az utókorra: pl. 10 arany után olvasható „...holmi regi, o apro penz, nem tudom menny lehet, mert megh nem oluastam...” Szesztay Borbála testamentuma, 1636. ápr. 17. Kassa v. lt. AS. FF – Szesztay. Nr. 3.

248 Szegedi István († 1625) hagyatékának számbavétele, 1628. jún. 14. Kassa v. lt. AS. S-Szegedi Nr. 47, ill. J. Újvári: i. m. 34–36. (Vö. a 24. jegyzettel.)

249 „Vagio[n] 6 penzes Dutka f. 137 d. 46.” [= 2291 db]. Inventarium Bonorum Stephani Almási. Kassa v. lt. AS. U-Almási. Nr. 35.

250 „Ittem N. 80 Oh Dutka per d. 12 f. 9 d. 60. Ittem A[nn]o 1619 Esztegh wert Dutkak N. 24 per. d. 6 f. 1 d. 44.” Hunyadi Bálint hagyatéka, 1642. ápr. 24. Kassa v.lt. AS. EE–Hunyadi. N. 2.

251 „Reghi io 12 Pinzes Garast allottunk f. 5 d. 40.” [= 45 db]. Szegedi Mihály hagyatéka, Kassa 1632. (Vö. a 22. sz. jegyzettel.)

252 Báthory Zsigmond, Bocskai István, Báthory Gábor nagy mennyiségben, illetve Bethlen Gábor is veretett lengyel mintájú III-as garasokat. Huszár Lajos: Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése. Bp 1995. 63, 73–74, 81–83, 108. (a továbbiakban: Huszár: Az Erdélyi Fejedelemség ...), ill. Huszár Lajos, Pap Ferenc, Winkler Judit: Erdélyi éremművesség a XVI–XVIII. században. Hely és év nélkül [Buk 1996]. 21–31, 137–140, 170–173.

253 Buza János: Báthori Gábor dutkája a délnémet pénzforgalomban. = Numizmatikai Közlöny LXXXVIII–LXXXIX (1989–1990). 89–97, ill. Buza Janos: Dukát – tallér – dutka. Erdély pénzverésének strukturális változásai a 17. század elejéig. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs 1996. 273–278.

254 A XVI. sz. közepén Bécsből Velencébe is eljuthatott a kereskedelmi forgalom révén, l. erre: Buza János: A magyar denár kivitele Észak-Itáliába a XVI. század közepén. In: A Numizmatika és a Társtudományok. II. Szerk. Krankovics Ilona. Debrecen 1996. 89–98. Az Oszmán Birodalomban „penz area” is volt, amelyben a pénz a magyar denárt jelentette. Sahillioglu, Halil: The Role of International Monetary and Metal movement in Ottoman Monetary History 1300–1750. In: Precious Metals in the Late Medieval and Early Modern Worlds. Ed. by J.F. Richards. 1983. 279. A Madonnás pénzek elterjedtségét az Oszmán Birodalomból Erdélybe igyekvő francia utazó is észrevette: Pierre Lescalopier utazása Erdélyben (1574). Közreadja Benda Kálmán, Tardy Lajos, Benda Gyula. Bp 1982. 59, 117. A délnémet térségben a magyar denárt stabil váltópénzként ismerték: „Nun aber Innerhalb Funffzick Jahren, in Ungern gar viel Ungerischer Pfennig, deren hundert einen Taler, ... gelten.” Gründlicher und wahrhafter Bericht, was die Erstaigerung der groben Müntz am maisten verursacht, ... 1600. In: Hirsch, Johann Christoph: Des Teutschen Reichs Münz-Archiv ... Nürnberg 1757. III. 151. (A továbbiakban: Hirsch: DRMA.) Idéztem már korábban is: „Ungerlein 1678. Die Verbannung des ungarischen Denars aus dem Geldumlauf der Reichsstadt Nürnberg.” = Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg. Bd. 79. Nürnberg 1992. 151–168 (e jegyzethez: 160), ill. Murgescu, Bogdan: Circulaţia monetară în Ţările Române în secolul al XVI-lea. Buc 1996. 104–110.

255 Huszár: CNH III/I. 33–34, 46.

256 Redlich, Fritz: Die deutsche Inflation des frühen siebzehnten Jahrhunderts in der zeit­genössischen Literatur: Die Kipper und Wipper. Hrsg. von Hermann Kellenbenz. Köln–Wien 1972. – Kostlán, Antonín: Financni zhrouceni ve Strední Evrope na pocatku tricetileté války. = Folia Historica Bohemica 8. Praha 1985. 265–316. – Kellenbenz, Hermann–Walter, Rolf: Das Deutsche Reich 1350–1650. Handbuch der europäischen Wirtschafts- und Sozial­geschichte. Hrsg. von Hermann Kellenbenz. Stuttgart 1986. Bd. III. 822–893. –Gommel, Rainer: Die Entwicklung der Wirtschaft im Zeitalter des Merkantilismus 1620–1800. In: Enzyklopädie deutscher Geschichte. Bd. 46. Hrsg. von Lothar Gall. München 1998. 6–7, 51.

257 Az események a kor kiváló szakemberének aggodalmát igazolták, azt ti., hogy az áruk helyett a pénz lesz majd a kereskedelem tárgya; vö.: „Müntz-Bedencken der gewesenen Kayserl. Rats- und Reichs-Pfenningsmeisters Zacharias Geizkoflers, d.d. 10ten Martii 1607.” Hirsch: DRMA III. 286–308.

258 Huszár: CNH III/I. 33–36.

259 Mikolajczyk: Obieg ... 12–14.

260 „Vagyon garasom mindenféle száz és harmincegy forintom. Ismet 12 oh Dutka.” Iszakovich Gombkötő András végrendelete. Győr, 1623. február 4. Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból. I. 1600–1630. 98

261 Huszár: CNH III/I. 37–39, ill. Huszár: Az Erdélyi Fejedelemség ...15–16. (Vö. a 30. jegyzettel.)

262 „... négy csuznak három-három ezer oszporát, ... 14 kapucsinak két-két ezer oszporát, 10 síposnak 12 száz-száz oszporát; az lovat ki hozta három ezer oszporát mind régi szép dutkát adattam, ...Ex Udvarhely 7. Julij 1627.” Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelei. Bp 1879. 445.

263 Scarfea, Cesare Gamberini di: Le imitazioni e le conraffazioni monetarie nel Mondo. Bologna 1959. IV/I. 234–236.

264 Dorfmann, Bruno: Doppelschillinge und Düttchen. In: Hamburger Beiträge zur Numismatik. I (1947). 53–54.

265 Az adat 1635-ből származik. Van Dillen, J.G.: Bronnen tot de geschiednis der wisselbanken (Amsterdam, Middelburg, Delft, Rotterdam). S’Gravenhage 1925. 76–77.

266 Gumowski, Marian: Handbuch der polnischen Numismatik. Graz 1960. 45.

267 Huszár: CNH III/I. 43., ill. Huszár: Az Erdélyi Fejedelemség ... 15–16.

268 Tóth Péter – Barsi János: Borsod vármegye statutumai 1578–1785. Miskolc 1989. 17.

269 „Die kleinen gröschl oder polturackern sollen von ieder man ohn Vnterscheidt genommen werden,...” CorpStat IV/2. 306.

270 Huszár: A lengyel... 61.

271 Horváth György abaújkéri lakos „...Zalontay Euphemia azzonynak kepeben ...” házrészt adott el 132 forintért „...o polturakul, mely zaz harmincz ket forintot eggyszersmin[d] megh adot[t] ...” a vevő. 1622. aug. 10. Kassa v.lt. Schw. 5947.

272 „Vagyon o potturakom araniall, talleral egyetemben f. 100.” Özv. Szijartó Mihályné végrendelete, 1622. okt. 30. Kassa v. lt. AS. LL-Szijartó. N. 3.

273 „Kivanom ennekfölötte, hogy az szaz araniatis mind az kölczön föl vet[t] negyszaz forint arra o polturaval edgiött az en kezemhez adgya ...” Szegedi Gáspár levele. Nagyszombat, 1624. jún. 21. Kassa v. lt. AS-Szegedi. N. 40, ill. J. Újvári: i. m. 78.

274 „Valaki ezutan városunkban rosz monétát, ugy mint új polturát hozna, vagy concivis atyánkfia vagy egyéb rendbeli ember, tehát annak minden marhája confiscaltassék, minden kedvezés nélkül.” Kassa város tanácsának határozata. CorpStat II/2. 169.

275 Ónod, 1623. jan. 11. Szilágyi Sándor: A Rákóczyak levéltárából. = TT 1894. 657.

276 Részletesebben foglalkozom e kérdéskörrel Schlesische Kipperprägungen im Geldumlauf Oberungarns c. írásomban, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának gondozásában jelenik meg.

277 Friedensburg: i. m. 128–129. (Vö. a 14. jegyzettel.)

278 Kassa, 1623. jún. 25. Protocollum deliberationum magistratualium ab anno 1620 usque 1624. fol. 223/3., részben ismert és idézett e forrás; vö. Kerekes György: Kassa város jegyzőkönyveiből. = TT 1908. 98.

279 Huszár: Bethlen ... 50. (Vö. a 21. jegyzettel.)

280 Friedensburg : i. m. 128–129. (Vö. a 14. jegyzettel.)

281 Huszár Lajos: A Bitkowsky poltura. = Numizmatikai Közlöny LXXXIV–LXXXV (1985–1986). 69–71, ill. Gumowski, Marian: Mennica bydgoska. Torun 1955. 57, 281.

282 Thurzó Szaniszló, 1623. ápr. 3. Huszár: A lengyel ... 61.

283 Kassa v. lt. AS. S - Szegedi. Nr. 60. (Vö. a 23. jegyzettel.)

284 1635. nov. 26. Kassa v. lt. AS. U - Almási. N. 35.

285 Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619–1629. Kassa 1943. 313 –317.

286 Sokaknak nem sikerült kivédeni a devalváció kedvezőtlen hatását, keserű vallomás is maradt fenn erről: „...minden kevés pénzem az mi volt, az oli polturák eluesesekor az en penzem is oli polturak leuen, raitam vesset uolt ...” Horváth Szabó Kata, özv. Debreczeni Mihályné végrendelete. Kassa, 1635. szept. 2. Kassa v. lt. AS. Y - Debreczeni. N. 13.

287 Marosvásárhelyi Nagy Szabó Ferenc memoriáléjából. In: Bethlen Gábor krónikásai. Krónikák, em­lékiratok, naplók a nagy fejedelemről. Összeállította, bevezette és jegyzetekkel ellátta Makkai László. [Bp] 1980. 235. Témánk szempontjából megemlíthető, hogy ugyanitt értelemzavaró sajtóhiba csúszott az l980. évi szövegbe: a „...három jó dukátért egy forintot örömest adott” részmondatban dukát helyett dutka értendő.

288 EOE VIII. 95.

289 Magyar törvénytár. 1608–1657. évi törvényczikkek. 230–231. Megjegyzendő, hogy az 1622. évi 77. tc. a polturákról nem tett említést, szövegében csak garasokról olvashatunk.

290 EOE VIII. 112.

291 Huszár: Bethlen ...43–47. 58. – Imreh: i. m.75. (Vö. a 21. jegyzettel.)

292 „Diese theürung ist entstanden nur wegen der schelmischen verfälschten Müntze, in dem die galgenvögel, die Schnepler dasz alte gutte geld gantz hienausz geführet, vnd allerlej schelmische schlesische Polturacken hereingebracht haben, dadurch das gantze land des gutten geldes schendtlich beraubet vnd wier in allerlej schaden vnd zerrüttung sind gerathen, die Schelmen aber, vndt landtbetrügerischen Schnepler plötzlich reich sind worden.” Zipserische, oder Leutschauerische Chronica undt Zeitbeschreibung. Zusammengetragen der lieben Posterität zur Nachricht von Caspar Hain. Szerk. Baal Jeromos, Förster Jenő, Kauffmann Aurél. Lőcse 1910. 161. – Az egykori irodalomban felbukkanó hasonló nézetekre, illetve a zavaros pénzértékviszonyokat érintő szerzőkre l. Huszár: Bethlen... 19–52, ill. Imreh: i. m. 64–70, 72– 76.

293 Uo. 34.

294 Mikolajczyk: Obieg ...

295 Marosvásárhelyi Nagy Szabó: i.m. 234. (vö. a 66. jegyzettel); kiemelés nincs az eredetiben.

296 Kassa, 1632. dec. 8., Szegedi Mihály hagyatéka (vö. a 23. jegyzettel), ill. J. Újvári: i. m. 37–39.

297 Valószínűleg kopekek lehettek, amelyek ismertek voltak a Keleti- és az Északi-tenger térségében: Melnikova, Alla: Russische Münzen des 16. und 17. Jahrhunderts in Europa. In: XII. Inernationaler Numismatischer Kongreß. Vortragszusammenfassungen. Staatliche Museen zu Berlin. Berlin 1997. 179. (Az előadások anyaga gyűjteményes kötetekben jelenik meg.)

298 Helyesen Schreckenberger, bővebben l. Schrötter: i. m. 607 (vö. a 16. jegyzettel), ill. Huszár: CNH III/I. 52.

299 Minden valószínűség szerint a pénzrontás előtti lengyel garasokat nevezték így; vö. Huszár: CNH III/I. 46.

300 Bajor kipper-vereteket mérlegelhettek, amelyek „elegyes” volta jelzi, hogy nemcsak váltópénzek lehettek bennük. A „MONETA NOVA BAVARICA” köriratú veretek között 120 krajcár névértékű tallérok is voltak, amelyek tényleges nemesfémtartalma messze elmaradt a kívánatostól; vö. „Valvation. ... des Niedersaechsischen Creyses. ... Hall in Sachsen, Im Jahr Christi M. DC. XXII.” Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel, Sign.: Fg 486.; a bajorországi pénzrontásra és a nyomában járó gazdasági nehézségekere l. Altmann, Hans Cristian: Die Kipper- und Wipperinflation in Bayern (1620–23). Ein Beitrag zur Strukturanalyse des fruhabsolutistischen Staates. München 1976.

301 Huszár: CNH III/I. 37–38, 48. – Imreh: i. m. 75.

302 Huszár: CNH III/I. 43, 51. Korábban magam sem tettem különbséget az ó és az új polturák között: Buza János: Die Rolle der Dreipölker im Geldumlauf Ungarns im XVII. Jahrhundert (Die Rehabilitation eines polnischen Wechselgeldes). In: Actes du XIe Congres International de Numismatique...Bruxelles, 8–13 Septembre 1991. Ed. par Tony Hackens, Ghislaine Moucharte. Louvain-la-Neuve 1993. Vol. IV. p. 62.

303 Buza: Lengyel és magyar ...139–142. (Vö. a 11. jegyzettel.)

304 Kerekes: i. m. (Vö. a 64. jegyzettel). – Huszár: Bethlen..., ill. Zimányi Vera: Bethlen Gábor fejedelem gazdaságpolitikája. = Sz 1981. 703–713.

305 Huszár: Az Erdélyi Fejedelemség...

306 Imreh: i. m.

307 Buza János: Az első európai infláció és magyarországi hatása (1618–1628). = Aula, Társadalom és gazdaság 1991. 94–102. A túl modernnek tűnő hiperinfláció fogalmának alkalmazása nem példátlan; vö. Gerhard, Hans-Jürgen: Niedersachsen und das deutsche Geld- und Währungsgeschehen der Frühen Neuzeit (Ein Werkstattbericht). In: Niedersächsisches Jahrbuch für Landesgeschichte. Bd. 64 (1992). 82.

308 Az Erdélyi Fejedelemség politikai történetére l. Erdély története 1606-tól 1830-ig. Szerk. Makkai László – Szász Zoltán. In: Erdély története. I–III. Főszerk. Köpeczi Béla. Bp 1986. A hivatkozott rész Péter Katalin írása; továbbá Péter Katalin által írott fejezetek in: Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Szerk. Barta Gábor. Bp 1993. 273–288., ill. Csetri Elek: Bethlen Gábor életútja. Buk 1992. (Román, német, angol és francia nyelvű ismertetővel).

309 Friedensburg: i. m.

310 Probszt, Günther: Österreichische Münz- und Geldgeschichte. Von den Anfängen bis 1918. Wien - Köln - Graz 1973. 425–449, ill. Haupt, Walter: Sächsische Münzkunde. Berlin 1978. 131–144, ill. Antonin Kostlan: Dlouha mince v Cecháh. = Acta Universitatis Carolinae – Philosophica et Historica 1. Studia Historica XXXIV. 101–127.

311 Imreh: i. m. 64–69, ill. Fodor László: Az erdélyi árszabályzatok. In: VIII. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém 1992. Szerk. Nagybákay Péter. Veszprém 1993. 19–28. – Buza Janos: A XVII. századi limitációs törvénycikkek monetáris háttere. In: VIII. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém 1992. Szerk. Nagybákay Péter. Veszprém 1993. 9–18. – Buza János: Gesetz und Realität. Der ungarische Ständetag über die Preis­regulierung im Jahre 1659. In: A gazdaságtörténet kihívásai. Tanulmányok Berend T. Iván 65. születésnapjára. Szerk. Buza János–Csató Tamás–† Gyimesi Sándor. Bp 1996. 44–46.

312 Imreh 1983. 571.

313 KovmOL Háromszék levéltára. Határőrségi iratok. 1841/5222. sz. (A továbbiakban: HSzLt–Határőrir.)

314 Uo. 1842/5334. sz. – L. még HSzLt 1842. okt. 10-i 731-es sz.

315 Uo.

316 HSzLt–Határőir. 1841/5153, 1841/5222. sz. – L. még Ikerfalu a Feketeügy mellett.

317 HSzLt–Határőrir. 1841/5222. sz.

318 Uo. 1838/4876. sz.

319 Uo. 1842/5334. sz. – L. még HSzLt 1842. szept. 26-i 721. sz.

320 HSzLt–Határőrir. 1838/4876. sz.

321 Uo. 1840/5106. sz. – L. még HSzLt 1840. júl. 5.

322 HSzLt–Határőrír. 1842/5334, 1844/5553. sz.

323 Imreh 1983. 3. 231–232. – Imreh 1973. 150.

324 HSzLt–Határőrir. 1842/5334. sz.

325 Uo. 1845/5669. sz.

326 Uo. 1839/4985, 1844/5553. sz.

327 Uo. 1846/5779. sz.

328 Uo. 1838/4876. sz. – HSzLt 1838. április 24-i 860. sz.

329 HSzLt–Határőrír. 1843/5449, 1844/5553. sz. – L. még HSzLt 1843. április 30-i, 1122. sz.

330 Imreh 1973. 22.

331 Egyed Ákos: A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély. I. Csíkszereda 1997. 66.

332 Duka Tivadar: Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai. Bp 1885. 23, 120.

333 Mezőkövesdi Újfalvy Sándor emlékiratai. Szerk. Gyalui Farkas. Kolozsvár 1941. 101. (A továbbiakban: Újfalvy.)

334 Csetri Elek: Kőrösi Csoma Sándor indulása. Buk 1979. 149–150. (A továbbiakban: Csetri 1979.)

335 Ungi Márton: Egy pár töredék vonás Kőrösi Csoma Sándor képéből. = Vasárnapi Újság 1860. 26. sz. 315–316.

336 Újfalvy: i.m. 102.

337 Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor. III. kiadás. Bp 1984. 66, 68.

338 Baktay: i. m. 74.

339 Baktay: i. m. 74–75.

340 Ress Imre: Ausztriai levéltári források Kőrösi Csoma Sándorról. = LK LVI (1985). 228, 231–236.

341 Tudományos Gyűjtemény 1820. X. 121–122. (A továbbiakban: TGy)

342 Csetri Elek: Kőrösi Csoma Sándor. Buk 1984. 198. (A továbbiakban: Csetri 1984.) – TGy 1825. I. 13. – Kárffy Ödön: Levéltári kutatások Kőrösi Csoma Sándor életéhez. = Akadémiai Értesítő 1914. 166, 228.