Pedagogika, innovatsiya, integratsiya


 ‘QITISHGA INDIVIDUAL  YONDASHISH  PRINSIPI



Download 7.45 Mb.
Pdf ko'rish
bet36/320
Sana15.07.2021
Hajmi7.45 Mb.
1   ...   32   33   34   35   36   37   38   39   ...   320
0 ‘QITISHGA INDIVIDUAL  YONDASHISH  PRINSIPI
Individuallik  nim a?  Pedagogikada  individuallik  hozirgi  paytgacha 
so f  tashqi  xarakterga  ega  bo'lib,  u  (o'quvchilarning  butun  jam oasi  bilan 
o'tkaziladigan  dars,  leksiya  kabi  um umiy  m ashg'ulotlar,  o'quv chilarnin g 
jam oasi  emas,  ularning  ayrim lari  bilan  o'tkaziladigan,  m asalan,  sem inar 
singari  guruh  m ashg'ulotlar  qatorida)  har  bir  o'qu vch i  bilan  alohida 
shug'ullanishni  bildirib  keldi.  Pedagogika  uning  m ohiyatiga  chuqur  kirib 
borm adi.  Individuallikning  shakllanishi  esa,  avvalo,  uning  m ohiyatini 
va  qanday  kom ponentlardan  tarkib  topishini  bilishni  taqozo  etadi.  H ar 
bir  o'q uvchi  bilan  alohida  ishlab,  uning  individual  sifatlarini  rivojlantira 
olm aslik  ham  m um kin,  lekin  o'quvchilarning  butun  jam oasi  bilan  ishlab, 
ularning  har  birida  individuallik  shakllanishi  uchun  sharoit  yaratish  ham 
m um kin.  B unga  qanday  qilib  erishilishini  bilish  uchun  «individuallik» 
tushunchasiga 
kiradigan 
strukturaviy 
elem entlarni, 
individuallikni 
rivojlantirish  va  shakllantirish  ishida  qaysi  prinsiplar  ham da  m etodlardan 
foydalanish  kerakligini  aniqlash  zarur.
61


Individuallikning m ohiyatini  individ sifatidagi, shaxs sifatidagi, subyekt 
sifatidagi,  insonning  o 'z a ro   ichki  bog'lanishdagi  v a  bir  butun  xossalari 
tashkil  qiladi.  «Individ»,  «shaxs»,  «subyekt»  um um an  insonni  em as,  balki 
uning b irjih atin ig in a ifodalaydi. Shuning uchun ham  bizning k o ‘z oldim izda 
inson o ‘zining faqat u yoki  bu jih ati  bilan  nam oyon  b o'lm ay di,  u  bir paytda 
butun  m avjudot b o ‘lib,  m axsus tushuncha bilan  qayd  etilishi  lozim.  Individ, 
shaxs  va  subyektning  xususiyatlari  o 'z aro   ta ’sirlashuvi  asosida  vujudga 
keladigan  individuallik tushunchasi  ana  shundan  iboratdir.
«Individ»  tushunchasi  insonni  tabiiy  m avjudot  sifatida  aks  ettiradi  va 
individuallikning tabiiy asosini  ifodalaydi;  u  inson individualligining asosiy 
jihati  b o 'lib ,  insonning  organik,  yosh,  jinsiy,  konstitutsion,  neyrodinam ik 
xususiyatlariga  kom pleks  holda  qaraydi  va  bular  o ‘zaro  ta ’sirlanib 
insonda  turli  individual  xususiyatlarning -  tem peram ent,  iste’dod,  organik 
ehtiyojlam ing  vujudga  kelishiga  sabab  b o 'lad i  v a  bu  xususiyatlar  ham 
individuallikning tabiiy  asosini tashkil  qiladi.
Insonning  ijtim oiy  sifatini  «shaxs»  tushunchasi  ifodalaydi.  Ijtim oiy 
tajribaga  ega  b o ‘lm agan  inson  individ  shaxsga  aylanm asligi  ham   m um kin. 
Inson  shaxsining  xususiyatlari  individuallik  strukturasining  ajralm as  qism i 
b o 'lib ,  individuallikning o 'z i inson shaxs sifatida kam ol topishining  ijtim oiy 
sohasidagina  nam oyon  bo'ladi.  «Shaxs»  tushunchasi  alohida  insonda 
ijtim oiy  m unosabatlarning  ko'rinishini,  undagi  ijtim oiy  xususiyatlarning 
birligini  m ujassam lashtiradi.  Shaxsning  individualligi  uning  ijtim oiy 
m uhitdan  nisbiy erkinligidir,  u  ichki  alohidaligida  k o 'rin adi.
Individuallik  -   insonning  individi  va  shaxsiga  xos  x ususiyatlar  bilan 
birga  subyekt  xususiyatlarini  ham  o 'z   ichiga  oladi.  Inson  subyekt  sifatida 
tushuniladi.  Subyekt  am aliy  faoliyat  va  ong  sohibidir.  Insonning  har 
qanday  faoliyati  individuallikning  k o'rinishi  bo'lav erm aydi. A lohida,  ichki 
vositali  faoliyatning  m ustaqil  harakat  qiladigan  v a  bir  qarorga  keladigan 
subyektigina  individuallik  hisoblanadi.
Individuailikka  strukturali  -   tizimli  yondashish  uning  yax lit  voqea 
sifatidagi  o 'z ig a  xos  xususiyatlarini  yoritishi  bilan ju d a   m uhim   aham iyatga 
molikdir.  Lekin  uning  um um iy  m exanizm larini  aniqlash  uchun  organizm  
faoliyatining  ichki qonunlari va shakllariga,  uning  individual  hayot tajribasi 
shakllanishining qonuniyatlariga m urojaat qilish  kerak.

Download 7.45 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   32   33   34   35   36   37   38   39   ...   320




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2020
ma'muriyatiga murojaat qiling

    Bosh sahifa
davlat universiteti
ta’lim vazirligi
O’zbekiston respublikasi
maxsus ta’lim
zbekiston respublikasi
axborot texnologiyalari
o’rta maxsus
nomidagi toshkent
guruh talabasi
davlat pedagogika
texnologiyalari universiteti
xorazmiy nomidagi
toshkent axborot
pedagogika instituti
rivojlantirish vazirligi
toshkent davlat
haqida tushuncha
Toshkent davlat
vazirligi toshkent
samarqand davlat
ta’limi vazirligi
tashkil etish
kommunikatsiyalarini rivojlantirish
matematika fakulteti
navoiy nomidagi
vazirligi muhammad
nomidagi samarqand
bilan ishlash
Darsning maqsadi
fanining predmeti
maxsus ta'lim
ta'lim vazirligi
Ўзбекистон республикаси
pedagogika universiteti
sinflar uchun
fanlar fakulteti
o’rta ta’lim
Toshkent axborot
Alisher navoiy
haqida umumiy
fizika matematika
Ishdan maqsad
moliya instituti
universiteti fizika
Nizomiy nomidagi
таълим вазирлиги
махсус таълим
respublikasi axborot
umumiy o’rta
pedagogika fakulteti
nazorat savollari