Kertész Imre (1929- ) Élete Budapesten született, zsidó polgári családban



Download 46,5 Kb.
Sana18.04.2017
Hajmi46,5 Kb.
#6991
Kertész Imre (1929- )

Élete

Budapesten született, zsidó polgári családban, a család részben még megtartotta a zsidó ünnepeket, a zsidóság számukra vallás volt, hazájuknak Magyarországot tekintették.

1944 nyarán gimnazistaként hurcolták el, előbb Auschwitzban, majd más koncentrációs táborokban is megfordult. Ez az élmény maradt számára legfontosabb írói munkásságában.

1945-ben tért haza Magyarországra.

1945 után újságírásból és fizikai munkából élt.

Első regénye, a Sorstalanság 1975-ben jelent meg, de visszhangtalan maradt.

A rendszerváltás óta már csak az írásból él, rendszeresen sok időt tölt Németországban, sok német művet fordított le magyarra.

Egyéb művei: A kudarc, Az angol lobogó, Kaddis

Sorstalanság

13 évig dolgozott rajta (a könyvet első kiadója elutasította)

2002-ben a regényt irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták (ő az első irodalmi Nobel-díjasunk.)

1. Stílusa

A regény stílusa nehézkes, mondatai sokszor széttöredeznek, döcögősek (a kiadó is ezért utasította el)

Ez a stílus tudatos választás eredménye, az író egy 15 éves középiskolás fiú nyelvhasználatát akarta

imitálni, illetve kapcsolatban van a történet értelmezhetetlenségével, elmondhatatlanságával (lásd lejjebb)


2. Elbeszélői alapszituáció

A regényben végig a főszereplő, Köves Gyuri nézőpontja érvényesül, mindent csak az ő szemén keresztül érzékelünk (én-regény). E/1. személyben beszéli el a történteket, de kérdéses az elbeszélés ideje, sokszor úgy tűnik, hogy szinte a történésekkel egy időben (csak kevéssel utána) történik („Ma nem mentem iskolába...”), de a végén úgy tűnik, hogy hazatérése után emlékszik vissza a történtekre, mielőtt elindulna anyjához („Anyám vár, s bizonyára igen megörvend majd nékem, szegény.”)



3. Szerkezet

Egyenes vonalú (lineáris), 9 fejezetre oszlik. A szerkezeti ív lefelé tart a mélypontig (a halál kapujában van a rabkórházban), ettől kezdve felfelé ível a kezdőponthoz közelítve.

Nincsenek sem előre-, sem hátraugrások, nincsenek epizódok, nincsen semmi más, csak a megtörténtek. Nincs magyarázat sem, értelmezés sem, reflexió sem, pusztán a nehézkesen, érzelemmentesen elmondott történet. Ez történt, mondja a regény, így történt, és nincs semmi más biztos benne, csak maguk az események, azok is csak úgy, ahogy a főhős látta, átélte és felfogta.

Fontosabb helyszínek, csomópontok:

* Otthon


* Munkahely

* Elhurcolása (Vámház, laktanya, vonat)

* Auschwitz

* más koncentrációs táborok (Buchenwald, Zeitz)

* Felszabadulása

* Hazatérése – Itthoni otthontalansága

(a történetet a csomópontok alapján ismerni kell)

4. Főhőse

Köves Gyuri, egy 15 éves gyerek

Átlagos kamasz, ez nyelvhasználatában, gondolkodásában is megmutatkozik.

A mű során fejlődik, fokozatosan felnő, mégsem egyértelműen fejlődésregény a mű. A regény elején sehová nem tartozik, édesapja mellett nevelőanyja van, édesanyját hetente kétszer látja, a szülők válása miatt valaha élt internátusban is. Hiányzik mögüle a biztos közeg – és visszatérése után ugyanúgy hiányzik. Egyedül áll a világban, sohasem volt valamely emberi vagy szellemi közösség szerves tagja. Családjához, hazájához, a zsidósághoz csak lazán kötődik, barátaihoz, sorstársaihoz szorosabban. (pl. Citrom Bandi)



Kezdeti naivitása változik a regény végére, de nem valamely kialakult ideológia irányában: egy érzést tud pusztán megnevezi: a gyűlöletet. Azt is differenciátlanul; amikor az aktatáskás úr, az újságíró megkérdez tőle, ki iránt érez gyűlöletet, a válasza: mindenki iránt.

Az eseményeket tárgyilagosan szemléli, mindent próbál racionálisan értelmezni. Reflektálatlanul és az értelmezés szándéka nélkül viszonyul a történtekhez. Elbeszélésében nincs az eseményeknek ok-okozati láncolata, pusztán időrendi egymásutánisága.

(Kissé?) érzelemmentesen fogadja az eseményeket
Kertész Imre magyarázata arról, miért választott gyermekhőst:

„Gyereket választottam »hősül«, mert a gyerek nagyon jó paradigmája a náci totalitarizmus dinamikájába belevetett embernek: ott a felnőttek tudata is infantilis tudattá fokozódik le, részben az érett ésszel követhetetlen események súlyánál fogva, részben pedig az ember anyagszerű kezelése által, amelyben szükségképpen felőrlődik mindaz a védekezési erő és lehetőség, amelyhez egy polgári neveltetésben részesült ember hozzászokott. Ebben az infantilis tudatban nincsenek primér morális elvek: csak a tapasztalat van jelen, és az üres fogalmak, amelyeket egy gyerek az iskolában, a szülői házban megkap.


5. A történelmi háttér bemutatása

Kertész Imre regénye egyáltalán nem mutatja be a főhőssel történtek hátterét. (Természetesen feltételezi, hogy az olvasó ismeri.)

Éppen ezért nem is halad semerre az elbeszélés, egy állapotot, a sortalanság állapotát ismerjük meg.
6. A hit és az eszmék szerepe

A regényben vannak vallásos zsidók, az író rokonszenvvel ábrázolja őket, de az elbeszélő őket ugyanúgy csak bemutatja, mint bárki mást. Kertész nem mutat fel a valláson kívül más értelmezési keretet sem: sem politika, sem történelem, sem filozófia nem ad kulcsot mindahhoz, amit bemutat. Kertész Imre szemében minden véletlenül történik, ezért a történtek nem kínálják föl a megértés lehetőségét. Nincs tragédia, tehát nincs katarzis sem.

A Sorstalanság írója abból indul ki, hogy a történelem emberek feletti erő, az egyén túlságosan kicsi és magára hagyott ahhoz, hogy alakítója lehessen. Nem alkotója, pusztán elszenvedője a történelemnek. Az ember csinál valamit, mert csinálnia kell valamit – de nem választ. Ahogyan emlékezetes példájában leírja: mindig jön a következő lépés, mindig lép egy kicsit előrébb egy sorban, araszol előre, és egész valóját, figyelmének teljességét kitölti az a figyelem, amivel a soron következő lépésre koncentrálnia kell.

Ezért a regény szereplőinek tetteit sem ítéli meg morálisan, nem minősíti őket gazembereknek vagy tisztességeseknek, látjuk ugyan, ki mit tesz, de a morális ítélkezéstől is tartózkodik az író.


A kommunikáció lehetősége

A regény egyik alapkérdése a történtek elmondhatósága. A regény végén jelenik meg ez a problematika, azokban az elharapott, félig-negyedig egymást értő vagy teljesen értetlen beszélgetésekben, amelyeket a főhős visszatérte után folytat. A regény utolsó mondatai erről szólnak, az elmondhatatlanságról, a lényeg elmondhatatlanságáról. Furcsa, zavarba ejtő utolsó mondatok ezek: „Mindenki csak a viszontagságokról, a ’borzalmakról’ kérdez: holott az én számomra tán ez az élmény marad a legemlékezetesebb. Igen, erről kéne, a koncentrációs táborok boldogságáról beszélnem nékik legközelebb, ha majd kérdik. Ha ugyan kérdik. S hacsak magam is el nem felejtem.”



Ezek a mondatok hangsúlyozzák, hogy az átélő egészen másra és máshogy emlékszik vissza, mint a kívülállók, a szemlélők, az akár rokonszenvező otthon maradottak. Egészen mást kérdeznek a kérdezők, mint amit az elbeszélő mondani akarna, és egészen másról beszélne az, mint amit a hallgatóság várna. Így pedig megszűnhet a kommunikáció: “Ha ugyan kérdik.” A felejtés pedig az utolsó mondatban nem is fenyegető szellemként, hanem reális lehetőségként jelenik meg. Az olvasóban föltolul a kérdés: el lehet mindezt felejteni?

((erről a szempontról elég egy-két mondat))
((Kertész Imrét a camus-i egzisztencializmushoz köthetjük inkább, amennyiben az önmagában álló ember és egy üres világ áll a középpontjában. Auschwitz nála az elidegenedett lét egészének metaforája.))
E jegyzet elkészítéséhez sok mindent felhasználtam – többek között – a következő helyről:

Fenyő D. György: Wiesel – Semprun – Kertész


http://www.freeweb.hu/magyartanarok/Fenyo_Wiesel_Semprun_Kertesz.rtf
Download 46,5 Kb.

Do'stlaringiz bilan baham:




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish