55
FRANSUZ
TILI--MAJMUA
[ã]
am,an
dans [dã]
[õ]
om,on
son [sõ]
[õe]
um,un
lundi [lõedi]
[
Ẽ
]
im,in
fin [f
Ẽ
]
[b]
b
balle [b
α
l]
[d]
d
dans [dã]
[g]
g
gare [g
α
:r]
[f]
f
fut [fÿ]
[k]
k
kilo [kilo]
[l]
l
lire [li:r]
[
з
]
g, j
gens [
з
ã]
[s]
ch
choux [su]
[m]
m
mon [mõ]
[n]
n
nous [nu]
[p]
p
porte [port]
[r]
r
rue [rÿ]
[s]
s
salle [s
α
l]
[t]
t
tête [t
ε
t]
[v]
v
vers [v
ε
:r]
[z]
z
zéro [zero]
[
η
]
gn
signe [si
η
]
[w
α
]
oi
trois [trw
α
]
[
ч
i]
ui
suis [s
ч
i]
[j]
yot
hier [ij
ε
:r]
So’zlarni bo’g’inga ajratish
Fransuz tilida so'zlarni bo’g’inga ajratish o’zbek tilidagidan farq qiladi. Fransuz tilida
oldingi so’z keyingi so’z unlisiga qo’shilib bo’g’in hosil qilishi ham mumkin. Masalan : «il
imite une actrice» gapi bo'g'inlarda quyidagicha ajratiladi: i-li-mi-ty-nak-tris i-li-mi-tu-
nac-trice.
Fransuz tilida ham o’zbek tilidagi kabi bo’g’inlar yopiq va ochiq bo’ladi. Unli tovush
bilan tugagan bo’g’in ochiq, undosh bilan tugasa yopiq bo’g’in hosil bo’ladi. Masalan : ca-ma-
rade, répété, ac-teur.
Fransuz tilida ham o’zbek tilidagi singari urg’u doim oxirgi bo’g’inga tushadi:
Masalan : courage [ ku’ra:
з
] , lisez [ lize]
Ritmik guruh
Fransuz tilida nutq oqimi umumiy ma’no birligini tashkil etuvchi so’z guruhlariga
bo’linadi. Bunda urg’u har bir guruhdagi oxirgi so’zning oxirgi bo’g’iniga tushadi. So’zlarning
bunday guruhi ritmik guruhi deb, urg’u esa ritmik urg’u deb ataladi.
Ritmik guruh birgina mustaqil so’z yoki umumiy ma’no birligini tashkil etuvchi so’zlar
guruhidan tashkil topadi.
Masalan : /Les étudiants / entrent / dans la salle /.
Leçon-2
So’zlarning o’zaro bog’lanib o’qilishi.
I Liaison
Oldingi so’zning talaffuz etilmaydigan oxirgi undoshi unli bilan boshlanuvchi keyingi
56
FRANSUZ
TILI--MAJMUA
so’zga qo’shilib o’qilishi «liaison» deyiladi.
Liaison jarayonida «s» va «x» undoshlari jarangli [z], «d» undoshi esa [t] tovushiga
aylanadi.
Masalan : les étudiants, deux élèves, un grand arbre.
Liaison asosan quyidagi hollarda sodir bo'ladi:
1.
Artikl yoki egalik sifatlari bilan keyingi so'z o'rtasida; Les enfants, tes amis.
2.
Sifat yoki son bilan keyingi ot o'rtasida; un grand ami, ses deux amis.
3.
Olmosh bilan fe'l o'rtasida ; Nous entrons, apportent – ils?
4.
III
shaxsdagi
yordamchi
fe’l
bilan
o’tgan
zamon
sifatdoshi
o’rtasida; il est allé. ils sont entrés.
5.
Predlog va ot o’rtasida; dans une chambre. en Ouzbékistan.
II Enchaînement
Oldingi so'zning talaffuz etiladigan so'ngi undoshi keyingi so'zning unlisiga qo'shilib
o'qilishi «enchaînement» deyiladi. Bunda enchaînement gapning boshidan oxirigacha qilinishi
mumkin. Masalan: Kamol aime Akram.
Diakretik belgilar
Ba'zi harflarning talaffuzini aniqlash uchun diakretik (harf ustidagi) belgilardan
foydalaniladi:
[
@
] accent aigu : répété.
[
A
] accent grave: après
[^] accent circonflexe: tête, âge
[¨] tréma: maïs, Navoï
[,] cédille: leçon, garçon.
[‘] apostrophe: l'école, l'arbre, l'homme
Do'stlaringiz bilan baham: