Manuel de français Ikkinchi chet tili



Download 3,64 Mb.
Pdf ko'rish
bet16/297
Sana20.04.2022
Hajmi3,64 Mb.
#566028
1   ...   12   13   14   15   16   17   18   19   ...   297
Bog'liq
Manuel Исматов Сарвар

 
M a sh q l a r 
I Quyidagi so’zlarni qoidaga rioya qilgan holda o’qib chiqing:
1. habiter, herbe, histoire, haute, homme, l’homme, j’habite, l’histoire, les habitants.
 
2. chaude, marcher, chef, gauche, orchestre, charade, chercher, chambre,
3. cachette.paragraphe, photographe, phrase, phase, philtre, photo, pharmacie. 
4. baigner, signe, ligne, regner, peigner. 
5. guide, guerre, collègue, guitare, quitter, chaque, parquet, marquer, quand. 
 II
Matnni ifodali o’qing
Anatole habite au village. Il est ingénieur. Il travaille à la fabrique. Son frère 
est étudiant. Il fait bien ses études. Son frère aime surtout la langue française et la 
géographie. Chaque jour il va à l’université. Les cours commencent à huit heures.
DIALOGUE 
-
Qui êtes – vous? - Je suis ouvrier. 
-
Où habitez – vous? - J’habite à la campagne. 
-
Qui est votre frère? - Il est écolier. 
-
Où va-t-il chaque jour? - Chaque jour il va à l’école. 
-
Qu’est-ce qu’il aime - Il aime la langue française et la géograhpie.
Lug'at 
Akbar habite – akbar yashaydi il aime – u yaxshi ko'radi 
à la campagne – qishloqda la langue – til 
il est ouvrier – u ishchi française – fransuz 


~ 20 ~ 
il travaille – u ishlaydi la géographie – geografiya 
à la fabrique – fabrikada qui – kim 
le frère – aka qui êtes – vous? – kimsiz 
l'écolier – o'quvchi où – qaerda, qaerga 
 
Quyidagi harf va harf birikmalarining o'qilish qoidalarini takrorlang: 
1.
Undosh oldida yoki so'z oxirida kelgan «an, am, en, em» harf birikmalari [ã] 
burun tovushini ifodalaydi. 
[ã] burun tovushini talaffuz qilish uchun nutq organlari [a] tovushi talaffuziga 
moslashtiriladida, havoning bir qismi burun bo’shlig’i orqali chiqarilib, hosil 
bo’layotgan tovushga burun tovush ohangi berilib, havoning bir qismi esa og’iz 
bo’shlig’idan chiqadi. Masalan: plan, lampe, enfant, septembre. 
2. 
Undoshlar oldida yoki so’z oxirida kelgan “on, om” harf birikmalari [õ] burun 
tovushini ifodalaydi. Bu tovushni talaffuz etish uchun, til uchi orqaga tortiladi, lablar 
doira shakliga keltirilib, oldinga cho’ziladi. Nafasning bir qismi burun va bir qismi 
og’iz bo’shlig’idan chiqadi. Masalan: ils font, sombre, comprends bon. 
3. 
“X” harfi so’z o’rtasida [ks] tarzida o’qiladi. Masalan: expliquer “X” harfi ikki 
unli o’rtasida kelsa [gz] bo’lib o’qiladi. Masalan: exercice, examen, exemple. 

Download 3,64 Mb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   12   13   14   15   16   17   18   19   ...   297




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish