Koreya tarixi

Im ki
  va  y an kin in g  holatiga  insoniy  qalb  yoki  jon  asos  boTgan. 
K oreyslar  ularni  bir  nechta  inson  oTim idan  keyin  esa  u lar  "jin " 
yoki  "ru h "g a   aylanadi,  deb  bilishgan.  K oreyslarda  uyg‘onadigan 
qalb  to'g'risid agi  tushuncha boTgan.  Bu  reinkarnatsiya  g'oyasi bi- 
lan  asoslangan  boTib,  m arhum ning  ruhi  yana  qaytadan  hayvon 
yoki insonda  gavdalanishiga ishonishdir.  Bu  g'oya  "ruh n in g  qayta
www.ziyouz.com kutubxonasi

---

38
III  Hob  U CH   P O D SH O LIK   DAVRI
tu g'ilish i"  to'g'risid agi buddaviylik  tasavvurlariga  yaqindir. Biroq, 
Koreyada  u  birm uncha  qadimiy,  totem istik  an'anaga ega.
D in :  k o n fu ts iy lik , 
Konfutsiylik
 K oreyada qadim gi Choson
b u d d iz m   va d ao sizm  
davrida  paydo  bo'lgan.  372 yilga  kelib
esa  K oguryoda oliy konfutsiylik o'quv 
m uassasasi  -   txekakga  asos  solinadi.  U  yerda  aslzodalar  oilasidan 
chiqqanlar  ta'lim   olishgan.  U lar bilan  bir  qatorda  viloyatlarda  od- 
diy  qatlam   vakillari  uchun  kendan  deb  nom langan  konfutsiylik 
o'quv  m uassasalari  ham   m avjud  bo'lgan.  IV  asrda  konfutsiylik 
Pekchega,  VI  asrga  kelib esa Sillaga  kirib  kelgan.
Bu davrda konfutsiylik falsafasi asosida ilohiy kuch va buyum lar 
tartibi  sifatida  O sm onga  sig'inishgan.  Konfutsiylik  davlat  qurilishi 
va  ijtimoiy m unosabatlar asosiga qurilgan bo'lib, unda ota-on alam i 
e'zozlash,  fuqarolam ing  davlat  boshlig'iga  sodiqligi,  kichiklam ing 
kattalarga,  xotinlarning erlariga bo'ysunishi  targ'ib qilinadi.
Koreys  konfutsiyligi  tez  m oslashuvchanlik  asosida  m ahalliy 
e'tiqodiy  qarashlarni  qabul  qilgan.  M asalan,  unda  ajdodlar,  buyuk 
shaxslar (Konfutsiy, Xitoy afsonaviy tarixiy qahram onlari va koreys 
tarixidagi  buyuk  shaxslar),  kultlar (joylar,  tog'lar,  daryolar  ham da 
ruhlar  asTovchisi,  tabiat  kuchlari  tim sollari  -   osm on,  yer,  sham ol, 
yom g'ir  va  b.)  qaror  topgan,  ularning  sharafiga  m aqbaralar  quril- 
gan  va  qurbonlik  keltirilgan  K onfutsiylikda  ajdodlar  kultining 
xususiyati  shundan  iboratki,  u lar  m arhum lar  ruhiga  avlodlarning 
m unosabatiga  b og'liq  C hunki  yaqinlar  m arhum lar  ruhini  yo'qlab 
turishsa,  m arhum lar  u  dunyoda  xotirjam   yashashi  m um kin.  0 'z  
navbatida,  ruhlar ham   avlodlari  hayotiga  ta'sir eta oladilar.
K onfutsiylik dastlabki 5 unsur haqidagi  ta'lim otni  ham o'ziziga 
olgan. Buni jam iyatdagi 5 m unosabat (m onarx va fuqaro, ota-o n alar 
va  farzandlar, erlar va xotinlar, aka-u kalar, d o'stlar o'rtasidagi m u- 
nosabatlar) to'g 'risid agi  va 5  ta  axloqiy sifatlar (ezgulik,  to'g'ri  fikr, 
to'g'ri  hatti  harakat,  bilishga  intilish  va  halollik)  to'g 'risid agi  kon- 
futsiylik ta'lim otida  yaqqol  kuzatish  m um kin.
Buddaviylik
  -   aniqrog'i,  uning  M axayana  tarzida  m ashhur 
bo'lgan   yo'nalishi  Koreyaga  H indiston  va  Xitoy  m issionerlari  to- 
m onidan m ilodiy IV asrda kirib kelgan.  Koreya yarim orolida bud- 
daviylik  m ahalliy  e'tiqodlarga  m oslashgan  holda  o'zin in g  alohida
www.ziyouz.com kutubxonasi

---

III  Bob.  UCH  P O D SH O LIK   DAVRI
39
xususiyatiga ega bo'lgan.  Buddaga sig'inish n in g an'anaviy obyekt- 
lari  hisoblangan  ajdodlar  ruhi  tabiat  ruhiga  qarshi  qo'yilm aydi, 
balki ular bilan  birga  e'zozlangan.  Sillada, buddaviylik bayram lari 
sakkiz ruhga: osm on, u lug'vor tog'lar, yirik daryolar, ajdarholar va 
b.ga bag'ish lan gan  Pxalgvanxe bayram i bilan birga o'tkazilgan. Ko- 
guryoda  osm on  yoritkichlari  ruhiga  va  G 'orlar  ruhiga  sig'inilgan, 
Pekcheda  esa -  O sm on  va Yer ruhlariga sig'inilgan.
Q isqa  vaqt  ichida  buddaviylik  har  uch  podsholikdagi  koreys 
aslzodalari  orasida  keng  tarqalib,  davlat diniga  aylangan.  Ilk bos- 
qichlarda uning  dunyoviy xohishni  m ahv etish  va  poklanishga qa- 
ratilgan hayot yo'lini olib borish bilan bog'liq  zohidlik tarafi  ajralib 
turgan.  Zohidlik  targ'iboti  "8   k o 'rsatm a-taq iq lar"  dasturini  {bu 
dastur  davlat  ta'lim otiga  aylangan)  taklif  etgan  Silla  qiroli  m as- 
lahatchisi  ruhoniy  Xeryan  nom i  bilan  bog'liq.  Sakkiz  k o 'rsatm a- 
taqiqlar  quyidagilarni  bildirgan:  tirik  jonni  halok  etm a,  o'g 'rilik  
bilan  bulg'anm a,  shahvoniy m aylga  va  dangasalikka  botib  qolm a, 
so'zlashda  shosbqaloq  va  kaltabin  b o'lm a,  ichim liklarni  isrof  qil- 
ma,  o'zingni  katta  olm a,  xushbo'y islardan  foydalanm a,  gullardan 
nari  yur,  lazzatlanish, xayolotga  cho'm ish va eshitishdan  saqlan.
K oreyada  ortodoksal  buddaviylikdan  farq  qiluvchi  oqim - 
lar  paydo  bo'lgan.  Bular  Von  Xyo  (617— 687)ning  "X ed on ch on " 
y o'n alish i", Iy San  (624-702)  asos solgan  "X ed on  xvaom chon"  oqi- 
mi  va -ru h o n iy  Von  Kvan  qarashlari.
Von  Xyo  m ast  qiluvchi  ichim liklarni  iste'mol  qilishni,  qo'shiqlar 
va  raqslardan  zavq  olishni  ayb  sanam agan,  hattoki,  an'anaviy  dar- 
veshona zohidlikka  qarshi  chiqqan  holda  u  uylangan. U ning uchun 
M axayana  haqiqatining  m a'nosi  halovatga  erishish  o'zini  tiyish- 
da  em as,  balki  "ruhlar  dunyosida".  Agar  insonning  qalbi  axloqsiz 
bo'lsa,  ahd  va  o'zini  tiyish  befoydadir:  "ag   darilgan  idishga  hech 
narsa  tushm aydi,  garchi  yom g'ir  yog'ayotgan  bo'lsa  ham;  teshik 
idishda  hech  narsa  tegm aydi".  D o'zax  ham ,  jannat ham  aynan  bit- 
ta  qalbda  bo'lishi  m umkin:  "butun  olam  -   faqat  m ening  ongimda, 
dunyoning barcha  qonunlari esa  -  m ening yuragim da".  Unga,  hat- 
toki, barcha narsalam ing ibtidosi va asosi bo'lm ish  dao ham  kiradi.
Iy  San  b o'yicha,  baqiqat  ham   qalbda  bo'ladi.  H aqiqat  yo'liga 
am al qilishni insonlarning h atti-harakatid an  aniqlash kerak: "B u d - 
daviylik  qonunlari  tenglikdan  kelib  chiqadi.  Shu  bois,  ular  uchun
www.ziyouz.com kutubxonasi

---

40
111  Bob.  U C H   P O D SH O LIK   D A V Rl
aslzoda,  m anfur,  yuqori,  past  degan  qarash  m ajud  em as".  H aqi- 
qat yo'liga asoslangan boshqaruv,  agar qirol  kulbada yashayotgan 
bo'lsa  ham  boy  poytaxtda  yashab yolg'on yo'lga  asoslangan  bosh- 
qaruvdan afzalroqdir.
Von  Kvan  ham  buddaviylik  aqidalaridan  m a'lum   jihatdan  farq 
qiluvchi  ta'lim ot  bilan  chiqqan.  M asalan,  u  tirik  jonni  o'ldirish 
m um kin  deb  hisoblaydi  (to'g‘ri,  m a'nisiz  holatlarda  emas),  bu  bi- 
lan ortodoksal buddaviylik  ta'lim otida bo'linish  ro'y bergan.  Qola- 
versa,  uning  axloqiy  aqidalari  asosida  urush  paytida  chekinm aslik 
yotadi.
Daotsizm
  -   Lao  szi  va  C hju an -szi  ta'lim oti  Koreyaga  VII  asr 
boshlarida kirib kelgan. Daotsizm ga ko‘ra, dunyo asosida olam ning 
harakatlanish  va   zgarish  qonuni  do  ("d a o "  -   yo'l)  yotadi.  Barcha 
narsalar  doim iy o'zgarishdadir.  D avlatning  halokati  hukm dorning 
daoga halaqit berganidadir.  Q achonki,  Pekche hukm dori  Koguryo- 
ga hujum ini to'xtatsa, sarkarda M ak Go Xe ham hujum ga o'tm ay it- 
tifoqni o'rtaga  tashlaydiBu  quyidagicha  asoslanadi:  "B izga  azaldan 
daoslam ing  hikm atli  so'zlari  m a'lum :  "u y at  em as,  agar  m e'yorni 
bilsang,  xavfli em as, agar o'z vaqtida  to'xtashni bilsang".
D aotsizm ga  buddaviylik  va  konfutsiylikning  asosiy  tarkibiy 
qismi  sifatida  qarala  boshladi.  "U ch  podsholikning  tarixiy 
qayd lari"da  b ir  am aldor  tilidan  daotsizm ga  m unosabat  shunday 
ifoda etiladi: "U ch  ta'lim ot (konfutsiylik, buddaviylik va daotsizm ) 
qozonning  uch  oyog'i  kabidir.  U lardan  birortasiining  yetishm as- 
ligi -  yom ondir".
www.ziyouz.com kutubxonasi

---

41