Кимё фанидан абитуриентлар



Download 423,17 Kb.
bet37/53
Sana29.05.2022
Hajmi423,17 Kb.
#616770
1   ...   33   34   35   36   37   38   39   40   ...   53
Bog'liq
Kimyo fanidan abiturientlar uchun ayrim nazariy malumotlar I kitob (1)

Комплекс бирикмаларнинг турлари. Комплекс бирикмалар ички сферанинг зарядига қараб уч турга бўлинади:

а)катион комплекслар [Pt(NH3)4+Cl2, б)анион комплекслар K3[Fe(CN)6+ в)нейтрал комплекслар
[Pt(NH3)2Cl2+.

  1. Ядро заряди. Комплекс бирикманинг ядро заряди деганда марказий атомнинг оксидланиш даражаси тушунилади. Ядронинг заряди ҳам бирикмадаги элементнинг оксидланиш даражасини аниқлаш каби топилади. Масалан: [Pt(NH3)4+Cl2 да ядронинг заряди: x+4·0+2(-1)=0 x=+2 га тенг.



d - М Е Т А Л Л А Р Г А Т А В С И Ф

  1. Хромнинг кимёвий хоссалари. Хром қиздирилганда металлмаслар билан бирикади: 3Cr+2O2=Cr3O4; 2Cr+3Cl2=2CrCl3; Cr+S=CrS. Хром сув билан юқори ҳароратда таъсирлашади: 3Cr+4H2O=Cr3O4+4H2. Cr3O4 да хром аралаш валент ликка эга-II, III, яъни: Cr3O4=CrO·Cr2O3. Хром фаоллик қаторида ўзидан кейин турган металларни эритмада сиқиб чиқара олади:

Cr+Pb(NO3)2=Cr(NO3)2+Pb. Хром концентрланган сульфат ва нитрат
кислоталар билан таъсирлашмайди. Хром уч хил оксид ҳосил қилади: CrO-асосли, Cr2O3-амфотер, CrO3- кислотали.
СrO+H2SO4=CrSO4+H2O; Сr2O3+3H2SO4=Cr2(SO4)3+3H2O; Cr2O3+2KOH=2KCrO2+H2O CrO3+2KOH=K2CrO4+H2O.
K2CrO4- хроматлар кислотали муҳитда K2Cr2O7- дихроматларга айланади. Хром гидроксидлари сувда эримайди. Сr(OH)2 кислоталарда, Cr(OH)3-кислота ва ишқорларда эрийди: Cr(OH)2+2HCl=CrCl2+2H2O Cr(OH)3+3HCl=CrCl3+3H2O. Cr(OH)3+KOH=KCrO2+2H2O Хром
асослари қиздирилганда осон парчаланади: Cr(OH)2=CrO+H2O; 2Cr(OH)3=Cr2O3+3H2O

  1. Марганецнинг кимёвий хоссалари. Марганец қиздирилганда металлмаслар билан бирикади 3Mn+2O2=Mn3O4 Mn+Cl2=MnCl2 Mn+S=MnS Сув билан юқори ҳароратда таъсирлашади:

3Mn+4H2O=Mn3O4+4H2. Суюлтирилган ва концентр ланган кислоталарда эрийди: Mn+2H2SO4=MnSO4+SO2+2H2O

3Mn+8HNO3=3Mn(NO3)2+2NO+4H2O Марганец оксидлари қуйидаги табиатга эга: MnO ва, Mn2O3-асосли, MnO2-амфотер, MnO3 ва Mn2O7-кислотали. Уларга H2MnO4-манганат ва HMnO4-перманганат кислоталар мос келади. Улар беқарор, лекин тузлари барқарор.


Перманганатлар жуда кучли оксидловчилар.

  1. Миснинг кимёвий хоссалари. Мис қиздирилганда баъзи металлмаслар билан бирикади 2Cu+O2=2CuO; Cu+Cl2=CuCl2; Cu+S=CuS. Мис фаоллик қаторида водороддан кейин тургани учун суюлтирилган кислоталардан водородни сиқиб чиқара олмайди, лекин фаоллиги ўзидан кам бўлган металларни эритмада сиқиб чиқаради: Cu+2AgNO3=Cu(NO3)2+2Ag. Мис сув билан таъсирлашмайди, яъни зангламайди. Мис оксидланиш-қайтарилиш реакцияларига киришади: Cu+2H2SO4(конц)=CuSO4+SO2+2H2O Cu+4HNO3(конц)=Cu(NO3)2+2NO2+2H2O

3Cu+8HNO3(суюл)=3Cu(NO3)2+2NO+4H2O Мис оксид асосли оксид. У сувда эримайди, кислоталар билан таъсирлашади: CuO+2HCl=CuCl2+H2O. Мис оксид ишқорларда эримайди. Мис гидроксид сувда эримайди: CuCl2+2KOH=Cu(OH)2↓+2KOH. Кислоталарда эрийди: Сu(OH)2+2HCl=CuCl2+2H2O.
Ишқорларда қисман эрийди: Cu(OH)2+2KOH=K2CuO2+2H2O. Мис гидроксид қиздирилганда осон парчаланади: Cu(OH)2=CuO+H2O. Cu+2 ионига сифат реакция: Cu+2+2OH-
=Cu(OH)2(ҳаворанг чўкма).

  1. Рухнинг кимёвий хоссалари. Рух кўпчилик металлмаслар билан бирикади: 2Zn+O2=2ZnO; Zn+S=ZnS; 3Zn+N2=Zn3N2; Zn+Cl2=ZnCl2; 3Zn+2P=Zn3P2; Рух ўзидан кам фаол металларни сиқиб чиқаради:

Zn+FeSO4=ZnSO4+Fe; Zn+CuCl2=ZnCl2+Cu. Рух амфотер металл саналади. Шу туфайли рух учун кислота ва ишқорлар билан таъсирлашув хос: Zn+2HCl=ZnCl2+H2; Zn+2KOH=K2ZnO2+H2. Рух ишқорларда эриганда ҳосил бўлган тузлар цинкат деб аталади. Рух оксид ҳам амфотерлиги туфайли кислота ва ишқорлар билан таъсирлашади:
ZnO+H2SO4=ZnSO4+H2O; ZnO+2KOH=K2ZnO2+H2O. Рух гидроксид ҳам амфотерлиги туфайли кислота ва ишқорлар билан таъсирлашади: Zn(OН)2+H2SO4=ZnSO4+2H2O; Zn(OН)2+2KOH=K2ZnO2+2H2O.
Рух гидроксид сувда эримайдиган асослиги учун ион алмашиниш реакциясида чўкма ҳолида ҳосил қилинади:
ZnCl2+2NaOH=Zn(OH)2↓+2NaCl. У оқ рангли чўкма. қиздирилганда парчаланади: Zn(OH)2=ZnO+H2O.
Рух бирикмалари бўёқлар тайёрлашда, люминесцент модда сифатида телеэкранларни қоплашда ишлатилади.
    1. Atom molekulyar ta’limot


  • Moddalar ularning kimyoviy xossalarini o’zida saqlovchi eng kichik zarralar boigan molekulalardan tashkil topgan.

  • Molekulalar atomlardan tashkil topgan.

  • Atomlar murakkab tuzilishga ega boiib, elektron, proton, neytron va boshqa mikrozarralardan tashkil topgan.

  • Molekula va atomlar doimiy harakatda boladi.



    1. Atom



  • 26,1067 10
    Atomlar juda kichik zarrachalar bo’lib, ma’lum massaga ega. Masalan, vodorod atomining absolyut massasi 0,000000000000000000000001674 gr yoki 1,67410-23

    • 24

Аr (O) 1,66057 1024 15,9994 gr. Uglerod atomining absolyut massasi 19,99310-23 gr.

  • Atomning nisbiy massasi 12C atomining massasi 1/12 qismidan necha marta katta ekanligini bildiradigan sondir.

  • 12C atomining massasi 1/12 qismining massasi 1,66057 10-24 gr yoki 1.66057 10-27 kg

  • 1,66057 10-24 gr = m.a.b. massaning atom birligi.

  • Nisbiy atom massa Ar bilan ifodalanadi. Indeksdagi “r” nisbiy (relative) degan ma’noni anglatadi.

  • Kislorod atomining nisbiy massasi:

Аr (O)

26,1067 1024


1,66057 1024
15,9994
yoki 16

  • Elementning nisbiy atom massasiga son jihatdan teng qilib grammlar bilan ifodalangan qiymat g-atom deyiladi (yoki mol deyiladi).

  • Bir mol har qanday modda 6,021023 ta zarracha (atom, molekula, ion) tutadi.

  • 6,021023 soni Avagadro doimiysi deyiladi va Na belgisi bilan ifodalanadi.

Mol. Kimyoda massa, hajm, zichlik kabi fizikaviy kattaliklar qatorida modda miq-dori v

  • mol ham ishlatiladi.

    • Modda miqdori — bu ushbu moddani tashkil qiluvchi zarralar soni.

    • Mol — modda miqdori o’lchamidir.

    • Mol — 0,012 kg ugleroddagi atomlar soniga teng zarralar (atom, molekula va boshqa zarralar) tutuvchi modda miqdoridir.




Kimyoviy element
nomi

Belgisi

Haqiqiy massasi (gr)

Nisbiy atom massasi Ar

1 molidagi molekulalar soni

1 molidagi atomlar soni

Vodorod

H

1,67410-24

1.008

6,021023

12,041023

Kislorod

O

26,6710-24

15.999

6,021023

12,041023

uglerod

C

19,99310-24

12.011




6,021023




Download 423,17 Kb.

Do'stlaringiz bilan baham:
1   ...   33   34   35   36   37   38   39   40   ...   53




Ma'lumotlar bazasi mualliflik huquqi bilan himoyalangan ©hozir.org 2024
ma'muriyatiga murojaat qiling

kiriting | ro'yxatdan o'tish
    Bosh sahifa
юртда тантана
Боғда битган
Бугун юртда
Эшитганлар жилманглар
Эшитмадим деманглар
битган бодомлар
Yangiariq tumani
qitish marakazi
Raqamli texnologiyalar
ilishida muhokamadan
tasdiqqa tavsiya
tavsiya etilgan
iqtisodiyot kafedrasi
steiermarkischen landesregierung
asarlaringizni yuboring
o'zingizning asarlaringizni
Iltimos faqat
faqat o'zingizning
steierm rkischen
landesregierung fachabteilung
rkischen landesregierung
hamshira loyihasi
loyihasi mavsum
faolyatining oqibatlari
asosiy adabiyotlar
fakulteti ahborot
ahborot havfsizligi
havfsizligi kafedrasi
fanidan bo’yicha
fakulteti iqtisodiyot
boshqaruv fakulteti
chiqarishda boshqaruv
ishlab chiqarishda
iqtisodiyot fakultet
multiservis tarmoqlari
fanidan asosiy
Uzbek fanidan
mavzulari potok
asosidagi multiservis
'aliyyil a'ziym
billahil 'aliyyil
illaa billahil
quvvata illaa
falah' deganida
Kompyuter savodxonligi
bo’yicha mustaqil
'alal falah'
Hayya 'alal
'alas soloh
Hayya 'alas
mavsum boyicha


yuklab olish