EÁjt adat-toló Minden adat, ami EÁjt-ból kellhet félév)

K-i cesaropapizmus – Eusebius :egy Isten 1 császár

Ny-i egyházállamiság – Szt. Ambrus: cs. csak egyh. tagja, nem fölötte áll


Patrimonium Sancti Petri =egyh-i áll, pápa frank ur. hűbérese

imperium Christianumnak nevezte bir-át Nagy Károly, célja: renovatio imperii=bir. feltámasztása: állami supremácia egyház felett=államegyháziság

I.Frank ur. invesztitúra jogának alapja:

1. 
   Elgenkirche= magánegyház : ker. előkelők alapítanak egyházakat, tehát ellenőrzik is
   
2. 
   rex et sacerdos elve: kir. Egyúttal egyh-i személy is (quasi clericus); sacratissima maiestas =’szentséges felség’
   

II.9-10 sz. n-r-i cs-ok és a pápa viszonya megfordul pápa javára

809 és 849 között Szt Izidor egykori sevillai püspök nevére hamisítanak – Ál-Izidori gyűjteményt (egyh-i hat. előbb volt, mint cs-i  egyh-i hat. supremáciája) Konstantinus-féle donatio

• 
  I.Miklós pápa először triregnumot(= tiarát) és cs-i jelvényeket hord (cs-i jogar)
  

- pápai kiváltság: pedum rectum = egyenes pásztorbot(has. cs.-i jogar

- korai időkben adoratio = lábcsók

- (hasonló: ciprus érseke bíbor köpenyt ill. bir-i jogart hord- has. bir- i cs.)

- de: ur.-ók koronázási öltönye has. püspöki ornátus...utánozzék egymást

900-as évek első fele Hinkmár reimsi érsek okvelégy.-ében tagadja kir-i hat. isteni eredetétkésőbbi ,,két kard-eszme” alapja
III.fordul a kocka császár javára

962 – I. Ottó n-r.-i cs : Ottonianum – oklevél: pápa hűségesküje n-r-i cs-nak, csak utána pápa koronázása – ellenőrző cs.-i megbízottak Rómában

IV.egyház visszaerősít  invesztitúra-harc

• 
  900-as évek – Cluny kolostorából reformmozgalom -ne elvilágiasodott papság, inkább apátok kormányozzanak- ez nem valósul meg, de sok más igen:
  

coelibatus=papi nőtlenség

canonica electio =’kánoni választás’ útján püspök, érsek, nem pedig világi

uralkodó nevez ki egyh.-i méltóságokat

1059 lateráni zsinat:

• 
  Bíborosok választják pápát conclave-ban (=pápaválasztó gy.), no közfelkiáltás
  
• 
  cs. nem annulálhatja megválasztott pápát
  

1073. VII. Gergely pápa

1074. Dictatus Papae

• 
  idoneitas: pápa leteheti a császárt
  
• 
  csak a pápa használhat cs-i jelvényeket
  
• 
  ,,két kard elmélete”: pápáé mind potestas in spiritualibus =lelki hat., mind potestas in temporalibus =világi hat., csak ezt tovább adta cs-nak – tehát ellenőrizheti őt = potestas directa in temporalibus
  

- Angia, Szicília-Nápoly, Horváto, Dánia, Lo. pápa hűbéresei – hűbéradók

-kat-i lovagrendek Szentszék alatt,

de: Jeruzsálemi kir.-ság és vazallus királyságai (Tripolisi gr-ság, Antiochiai Fej.-ség, Edessai Gr.-ság ) kibújnak egyh-i vazallitás alól, ahogy Latin Cs-ság – Ciprusi kir.-ság sem az
V. egyházállamiság veresége

1307 – 1377. pápa avignoni fogsága

1338. német választófejedelmek kijelentik: cs. választása csak tőlük függ, nem a pápától

conciliarismus elve konstanzi zsinaton

=egyh-on belül zsinat elsőbbsége és bíráskodási joga pápa felett:

pápa csak primus inter pares = 'egy a részek közül' – reformáció előszele

(1520. Luther polémiája német nemesekhez, hogy „reformálják meg az egyház-at": látva a zsinat összehívásának nehézségeit, inkább hozzájuk fordul)

1414. konstanzi zsinat- Lux-i Zsigm. megoljda egyh.szakadást

Landes- kirchenregiment =vil-i ur. egyh-i főhatósága

saecularizáció =egyh-i vagyon kisajátítása
Pápai állam

756. Kis Pippin adománya a Ravennai Exarchátus (kiv.Velence)

Pápai birtokok:

1. 
   Ravennai Exarchátus
   
2. 
   Pentapolis=5 város
   
3. 
   22 város
   
4. 
   Ducatus Romanus=Róma és környéke
   
5. 
   Matilda – örökség (tkp. Toscanai-őrgr-ság, 1077-es végrendelet)
   

• 
  utóbbi 4=Patrimonium Sancti Petri1870-ig
  

Egyházi állam kormányzása

I. pápa + Bíborosi Kollégium = tanácsadó tesülete
Curia Romana = kp-i szervek együttesen (név ang. szárm.-ú Hadrianus pápától – kir-i udvarok mintájára)

• 
  1357 Constitutiones Egidiane:véglegesíti és egységesíti kialakult kormányzati megoldásokat
  

1. 
   Camera Apostolica = 'Apostoli Kamara' - pénzügyek
   

• 
  vezetője fő camerlengo = cardinalis camerarius=főkamarás mester
  

- ha pápai szék üresedik, további 3 bíborossal együtt =capita ordinummal az áll. irányítója

- helyettese: vice-camerlengo: Róma város irányítása

• 
  tisztviselői: domini de camera (9, élükön dékán)
  

- mellettük még: [vicecamerarius, thesaurarius, szegények procuratora, alkincstárnok,] tényleges munka: consiliarii, assistentes camarae + alárendelt notariusok

2. 
   Cancellaria Apostolica = 'Apostoli Iroda', pápai ügyiratok+levéltár
   

• 
  vezetője vicecancellarius
  

(oklevélkészítés 5 fázisa – quinta taxa, külön fizetés értük)

3. Bírói szervek

Dataria Apostolica: személyi–személyzeti ügyekben bíráskodott

Sacra Rota Romana: fellebezési bíróság (tagjait rotálták, váltották)

Signatura Iustitiae : 6 bíboros eljárások pártatlanságára ügyelt, de ítéletet megsemmisíthette

Poenitentiaria: bűnbocsánatot adó fórum (püspöki fórumok felett)

• 
  1587. Tridenti Zsinat után V. Sixtus megjelenteti első CIC-t + kormányzat átalakítása:
  

1. 
   Igazságügyi hatóságok
   

(Sacra Rota Romana, Camera Apostolica, Signatura Iustitiae)

2. 
   Kegyelmi hatóságok
   

(Dataria Apostolica, Signatura Gratiae, Poenitentiaria)

3. 
   Kezelési hatóságok (Cancellaria Apostolica, Secretaria brevium)
   
4. 
   Politikai hatóságok
   

(Secretaria status, ami a kancelláriából vált ki titkos ügyek intézésére)

congregatiok=ügyintéző testületek, élükön bíborossal (modern közig. szervei- mai napig)

Ter-i kormányzás

Egyházi áll. provinciáinak élén:

rektor, gubernator – no iurisdictio [övék tart.-i rendi gyűlések összehívásának joga V. Márton pápa (1417-31) reformjáig]

legatus, vicarius – csak ők iurisdictio

• 
  pénzügyi igazgatás – egyenesen Camera Apostolicanak alárendelt
  

procurator fisci /camerae , segítőik notariusok

conduttori =sójövedelmeket kezelők

• 
  igszolg­: testületek, élükön marsallok
  

Középkori városok
10-11. vagy 12. sz. gomba módra kezdenek előbújni (addig: csak ,,antik romok között"– Hajnal István)

1007. bourgeois először szerepel fr. forrásokban

• 
  városiasodás útja: vásártartás joga, falépítés joga megszerezni
  

1144 Arnold kölni érsek rendelete falak és bástyák építését irányozza elő (biztonság kereskedőknek)

1184. IV.Henrik konstanzi békében szabad itáliai városoknak falépítés joga (belső politikai szab.-ot is jelenti)

- tiroli Innsbruck Alpok–hágóban: összeköti D-ném és É it-i területeket

- mare nostrum 'mi tengerünk' (tengerparti kereskedővárosok Mediterraneum)

1241. Lübeck és Hamburg szöv-e Hanza-szöv.

város=burgus, cite, civitas, locus, oppidum, urbs, villa

- császári, püspöki, földesúri (fejedelmi) városok

- kk-i Mo: szabad kir-i, püspöki, bánya-, mezővárosok

12. sz. magdeburgi városjog def.-ja:

város =,,jogi szervezet, melyben az egyének nem a saját hasznukat, hanem a köznek, a városnak a hasznát keresik"

1366. Johannes Gelnhausen német jogtud.:

város privilégiumai: vásártartás joga, iurisdictio, falak és védművek

1514. Werbőczy Tripartitum def.-ja:

város=,,sok ház falakkal és bástyákkal körülvéve, kiváltságokkal (jó és tisztességes

megélésére)"

Város

1. 
   ter-e felett – teljes tul.jog
   
2. 
   saját joghatóság
   
3. 
   egységes városi jog mindenkire
   
4. 
   szövetkezés joga városon belül
   

12. sz. vége fontos v-i jogkönyvek:

1. 
   1080 körül kialakuló magdeburgi városjog (hatás 83 v.-ra, pl. Krakkó, Buda 1421-es jogkönyve)
   
2. 
   lübecki v. jog ( hatás 42-ra; Hanza-v.-ok, Baltikum)
   

anyavárosok; lehettek feljebbviteli fórumok lenyvárosoknak: v-i jogcsaládok

• 
  jogforrások:
  

privilégium-, ill. alapítólevél, tartományi jog (pl. Sváb-, Szász Tükör), városi statútumok, városi szokásjog
polgár=civis, burgensis, Bürger

1219. II. Frigyes Goslar városának kiváltságlevél: 1 év és 1 nap után pol-i szabadság

• 
  Regensburg:10 év várakozás
  
• 
  3 jogi kat.: teljes-, nem teljes jogú polgárok(csak letelepedés szabadsága), idegenek (idegenjog = vendégjog pl.zsidók
  
• 
  teljes jogú p.jog elnyerése:
  

13. sz. Velence : 25 évi helyben lakás

14. sz. Marseilles: 10 év helyben lakás (kérelmező felesége v-beli legyen)

13. sz. német: nincs más iurisdictiója alatt

Bürgerbuch = ném térségben jegyzék p.jogú személyekről (kevesen...)

- Breslauban eljátszották p.jogukat: dolgotalanok, léhák, tanácsot szidalmazók

• 
  v-i polgárok előjogai:
  

1. 
   személyes szabadság (fiz-i, jogi védettség, indok nélkül nem fosztható meg tőle)
   
2. 
   politikai jogok (aktív, passzív váljog)mmm
   
3. 
   jobbágysági szolg-ok alól mentes
   
4. 
   vámmentes
   
5. 
   ingatlanszerzési jogosultság
   
6. 
   végrendelkezési jog
   
7. 
   fegyverviselési jog
   

v.-ok ,,szent önzése" Henri Pirenne

• 
  v-i polgárok kötelezettségei:
  

1. 
   adófizetés
   
2. 
   hadviselés
   
3. 
   fegyveres őrszolgálat
   
4. 
   közmunkák
   

céhek=arti, Zunfte, guilds, gilde
Városig.

advocatus = v-i tisztattartó ( fentről küldik), később helyükbe polgármesterek

schöppen = választott esküdtek átalakul városi magisztrátussá, tanáccsá
12. sz. Strassburg vezetése:

Schulheeis = bíró, várgróf, vámszedő, pénzverő mester– mindet püspök nevezi ki

commune = v-i önkorm. ( Itália – organikus fejlődés+ falakon kívül is van hatalmukném. városok)

14-15. sz. Firenze vezetése

I.signoria = 9 prior, Firenze kormánya (30 évnél idősebb céhtagokból , 2 havonta bőrzsákból templomban sorsolás)

- élén gonfaloniere = ideiglenes zászlótartó

- segítői:

12 Derék Ember Tanácsa

16 Zászlótartó Tanácsa  tvkezés, külpol

10ek Haditanácsa – kat-i

6ok Ker-i Tanácsa – gazd-i kérdések

+ kancellár jegyző, podeszta=főbíró

Velence vezetése – arisztokratikusabb

I.doge (választás)

segítője: hercegi tanács

Nagytanács – magas létszám

Senatus

40ek tanácsa
Luccai commune vezetése

I.Öregek Tanácsa = 9 prior, 2 hónapig

36ok Tanácsa: vagyonkezelés, 6 hónapig

Nagytanács: 72 fő, tvhozás 1 évig

középkori magyar város

élén judex cives (polgárok gyűlése választotta) v. polgármester

ők + maiores (= esküdtek)vagy +senatores (= tanácsok) = városi magistratus, senatus

még: városkapitány, jegyző

ius mercatorum= kereskedelmi jog (kb. nemzetközi szokásjog)

ius negotiale = kereskedői jog

13.-14. sz. Párizs, London 200 000 ill. 100 000 fő

Wencel Gusztáv: ,,városok Eu. későbbi politikai és közjogi átalakulásának kiindulópontjai"
Hűbériség
- n.-r.-i ter.-en klasszikus (1800-as évekig hűbériségből eredő perek)

- hűbérúr, vassus(= vazallus), alvazallus

• 
  Sváb Tükör hadipajzs-rendsz.(egymás iránti katonáskodás, csak felette állótól hűbért)
  

1. császár 2. egyh.-i fej.-ek 3. vil.-i fej.-ek előkelők

4. freiherr-ek (gr.-ok, bárók) 5. mittelfrei középnemesség

6. lovagok 7. ministerialisok

(Dijon-ban székelő Burgundi hg. 2X-es hűbéres: 1. Burgundia – fr. kir., 2. Burgund gr.-ság Rajnán túl – n.r.-i cs. hűbérese)

• 
  német: „Hűbéresem h.-e nem én h.-em.” – hierarchizált, merev
  
• 
  Anglia (kat. köt. uralkodó felé), Fro. (Fülöp Ágost, 1200-as évek), Lo., Mo., Aragónia: áttörik ezt az elvet, kir. iránti hűség első → rendiség felé
  

hűbériség eredete:

1. 
   commendatio = hatalmasabb védelme alá helyezkedés
   
2. 
   comitatus = királyok kísérete(beneficiális adományt kapnak)
   

feudum: már örökölhető
- vazallus kötelezettségei hűbérúrral szemben

1. 
   consilium = tanácsadás, bírótárs vele egyenrangúak fölötti ítélkezésben
   
2. 
   auxilium = hűbérúr megsegítése katonalilag
   

- fia lovaggá ütésében, lánya férjhez adásában közreműk. (ajándékozási köt.), fogságból kiváltani (ő túsz v. váltságdíj)
feudum feminimum = nő örökli hűbért, leányágon örökölhető, auxiliumot más teljesíti, v. nő pénzben megváltja
- hűbérúr kötelezettségei vazallussal szemben

1. 
   védelem (fiz-i, jogi: bíróság előtt képvisel, károkozásáért helyt áll)
   
2. 
   ellátás (udvarban, majd földbirt.)
   

- hűbéri bíróságok: vazallus felett vazallus, előkelőknek előkelők, (Anglia, Fro.: pairek bírósága), legfőbb hűbérúr felett korona (akár birtokelkobzás is Fro.-ban, ha hűbérúrra jogosan panaszkodik vazallus)

Rendiség
Földbirt. 2 része:

1. 
   terra condominata = allódium = felszabadított szolgák utódai művelik (röghöz kötve) az úr birtokát – őt látják el az urat és udvarát
   
2. 
   terra mansionata (kb. 80%) = jobbágyi használatra (precaristák utódai) kiadott,
   mansiok-ra = szántókra osztott föld, terményhányad úrnak
   

- Nincs több hadifogoly →terra condominata felszámolása, helyette robotteher terra mansionatan előknek
1200-as évek Itália – aranypénz megjelenik →szolgáltatások megváltása

1300-as évek parsztháborúk: Jacquerie, Watt Tyler-féle, 1400-as évekig tartanak

1500-as évek Angl.: jobbágy kimozdítható birtokáról →városi ip., ker., zsoldosok
corporatiók = organikus áll. „sejtjei” pl. falu, város, tartomány, céhek

renddé szerveződés

1. 
   azonos jogállásúak szövetkeznek (pl. 1222 Aranybulla)
   
2. 
   rendek szöv.-nek egymással (Unio Erdélyben, confoederatio-k Lo.-ban, hermandadok Spo.-ban)
   

• 
  Rendi gyűlés
  

- 3 kamarás: centrum: fr., ném., cheh

- 2 kamarás: peremter.-ek: Aragónia, Angl., Lo., Mo., Aquileia

- Itáliában nincs, Németo.-ban csökevényes

• 
  Rendek
  

1. egyháziak (jogi személy) 2. nemesek 3. gazdag városok (ur. támogatja őket, jogi személy, de: oppidumok nem szerveződnek bele, mert földesúri hatóság alatt vannak)

4. esetleg parasztság (Auszt., Tirol, Svájc, Svédo.[végig Riksdag egyik kúriája], Dánia)

• 
  Rendi elnök személye – rendi dualizmus
  

(kir.-i jogok korlátozása: adó, toborzás, pol.-i perekben bíráskodás, gravamina et postulata – magy. panaszfüzetek – fr. rendi sérelmek kerülnek megtárgyalásra)

1700-as évek ombudsman = egyszemélyi panaszkodó svéd rendi gyűlésen

Abszolutizmus
- Zsoldos hds.-ek(pl. skót, flamand, baszk, svájci, bajor, cseh, morva, magy., román, albán harcosokból) rendi monarchiákban:

Merész Károly burgundi hg., I. Ferenc fr. kir., Arangóniai Ferdinánd, Hunyadi Mátyás, + itáliai városállamokban először

Abszolutizmus korm.-i újításai

1. 
   hds. reform, áll.-i pénzügyek, ker.
   
2. 
   állterület bővítése, áll.-i admin., külkapcsolatok, kp.-i jogalkotás
   

18. sz. XIV. Lajos hds.-e 300 000 fő (költségek 80%-a)

1648. vesztfáliai béke után poroszok nem oszlatják fel a hds.-üket  innentől állandó hds.
Pénzforrásuk:

- Angl, Lo. - nemesi adóztatás

- Mátyás: „török adók”

- Aragóniai Ferdinánd: 3 sp. lovagrend nagymestereként lenyúlja a vagyont

- Spo., Fro., Holl.: hiv.-ok adásvétele= fr. paulette (I. Ferencnek kp.-i adásvételi hivatala van) =archomania = sp. emphomania

• 
  adómentességek felszámolása, kihalt főúri cs. birt.-a koronáé (+korábban nekik pénzért adtak kir.-i földeket zálogba...)
  
• 
  katol. egyh. „felajánlásai”, öröklési illetékek
  
• 
  protestáns ter.-ek: szekularizáció
  
• 
  ker.-i haszon lefölözése (vámok, áll.-i üzemek [Fro. manufaktúrák alapítása],monopóliumok eladása, Angl., Holl. ker.-i társasádokból részesedés, Spo., Port., Fro. kincstár kereskedik, Erzsébet kalózai)
  

1500-as évek 25, 1600-as évek össz. 7 békeesztendő

unifikáció ’egyesítés’ államig.-ban

kameralisztika: külön igazgatási tudománya a bürokratáknak

- 1700-as évekre felsőfokú végzettség, versenyvizsga áll.ig.-i állásokhoz poroszoknál (-NY-i archomania)

- hivataloknak utasítás (II.Fülöp, Báthori István lengyel kir.)

- kollegialitás – ügyosztályi tagolás, referens rendszer, kollegiumok

- exterritorialitás elve követeknél (XIV. Lajos hírszolgálata)

- jogi unifikáció, abszolutista bürokrácia

(rendek küzdenek ellene:

Mo. ius intertiae = vm. felülvizsgálhatja kir.-i rendelet alkotmányosságát

Fro. parlamentek lajstromozzák be ordonnance-okat

Svédo. ombudsman

- 1700-as évekre egységes kp.-i fellebbezési fórum kialakul Poroszo., Angl. (skót, ír perek)

• 
  rendi gyűlések visszaszorulnak, de nem szűnnek meg:
  

- ném. 1805-ig működik, magy., svéd is műk., Fro.-ban egy ideig tart. gyűlések; egyháziak rendje forr.-ig gyűlésezik

- de: 1614-től fr. Ált. Rendeket nem hívják össze,

1665-től kasztíliai kortez nem ül össze,

1669-től bajor tart.-i gyűlés O

• 
  Angl. abszol. – bíróságok útján
  
• 
  Spanyol abszol. – áll.-i admin. útján
  

- II. Fülöp (nem kap pápától új cs.-i címet, mint amilyet Hbsb. Ferdinánd örökölt, Ibériától Amerikáig kiterjedő bir.-t fog össze új áll.-i admin. segítségével)

• 
  Madridban tanácsok:
  

1. 
   Államtanács, Haditanács, Legfőbb Inkvizíció +Államtitkárság ezekkel konkurál
   
2. 
   tartományi tanácsok (itáliai, szicíliai, ném-alföldi, aragón, kasztíliai, portugáliai, Indiák Tanácsa: közig. és bíráskodás)ééé
   
3. 
   részfeladatokat ellátó tanácsok: Lovagrendek Tanácsa, Hermanidad, Pénzügyek Tanácsa
   

litradosok = jogot végzett döntéselőkészítők tanácsoknak (otthon dolgoznak, feladatlista)

consulta = kir.-i döntés

• 
  tartományi igazgatás:
  

alkirály: magas fizetés+ vacantia(= üresedés) esetén hivatalok jöv.-e övék,

segítőik: adminisztratív testületek

• 
  gyarmatokon, közvetlenül Madridnak alárendelve:
  

1. 
   kormányzó: ált. kat.-i hat. is [Kolombusz eredileg alkirály, Újvilág admirálisa]
   
2. 
   1511-től Audiencia=gyarmaton igszolgáltató szerv
   
3. 
   Kincstartóság: adóztatás
   

• 
  Fr. abszol. – pénzügyi igazg. útján
  

- kp.-osítás:

1200-as évek Fülöp Ágost

1450-es évek százéves háború után I. Ferenc

1500-as évek zsoldos hds. (itáliai ügyek)

1600-as évek Richelieu, Mazarin

1. 
   Államtanács (Conseil d’Etat et Privé)
   - kormányzat, jogalkotás, kir.-hoz fellebbezett perek
   

- élén kancellár

- 24 tanácsos – közöttük 3 egyh-i, 3 köznemes

2. 
   Kabinet Tanács (Conseil d’eu Haut)
   

- titkos tanács, 4-5 ember, végső döntés

3. 
   Közig.-i Tanács (Conseil des Dépeches)
   

- miniszterek, kir.-i titkárok

- belügy, tart.-ok (4 kir.-i titkár) kormányzása, áll.-i egyh.ügyek legfelsőbb fóruma

4. 
   Pénzügyi Tanács (Conseil des Finances/Royale)
   

- CSÚCSSZERV
- elnök: kir., távollétében kancellár
- Főintendáns majd Főellenenőr(controleur général) kulcsfigura
- adó, kincstár
- intendánsok 26 pénzügyi körzet élén (összes helyi ügy, kat.-i kormányzók is alattuk)

• 
  Porosz abszol. – kat.-i igazg. útján
  

Brandenburgi Mark (Berlin kp.), porosz ter.-ek (ném. lovagrend, lengyel hűbéres), Pomeránia (kp.: mai Szczecin)

1500-as évek Hohenzollernek egyesítik Brandenburgot és Poroszo.-t

+ 30 éves háború után hozzá jön Pomeránia

1600-as évek 2. fele lengyel kir. lemond hűbéri jogairól

1714. sp. örökösödési háb. Hbsb-oknak segély → ennek fejében n.-r.-i cs. királysággá nyilvánítja

svéd hódítás: kat.-i közig. → átveszik

1. Államtanács 2.Generalkriegs-komissaria=kp.-i Haditanács

ennek alárendelve komissariusok=hadbiztosok bezirkekben=kat.-i kerületek

Oroszo.
őslakosság: K-i szláv, normann- varég?

9. sz. törzsi fejedelemségek Kijev, Novgorod körül,

törzsszöv.-i kp.ok: Szmolenszk, Polock, Csernyigov

882. Oleg elfoglalja Kijevet – egységes áll. felé első lépés

978-1015 Vlagyimir fej. – Kijevi Rusz – tényleges integráció

( Kijevi Rusz népei: K-i szlávok főleg, többiek bele asszimilálódnak: normann-varégok, baltiak, finnugorok, törökök→differenciálódás: nagyorosz = orosz, kisorosz =ukrán, fehérorosz = belorusz )