Barliq tiri organizmler sirtqi ortaliqtan hár túrli zatlardi alip ózlestiredi,olardi organ hám toqimalardiń duzilisi ushin zárúr materiyal hám energiya deregi sipatinda sarplap,shiǵindi zatlardi sirtqa ajiratip turadi

Uglevodlardiń anoerob hám aerob shárayatinda oksidleniwi

Awil xojaliq haywanlariniń aziqliqlariniń tiykarǵi bólegi(ortasha 70-80%) uglevodlardi quraydi.Bizge belgili uglevodlar ximiyaliq quramina qarap úsh toparǵa bólinedi Monosaxarid di hám polisaxaridlerge bólinedi.Monosaxaridlerdin eń ápiwayi wákili glyukoza jildiń jaz hám gúz pasilinda júdá az muǵdarda miywe hám paliz eginleri arqali qabillanip turadi.Qabillanip turġan monosaxaridler sińiriw organlarinda hesh qanday ózgeriske ushiramay jińishke ishek diywallari arqali qanġa soriladi.

Disaxaridlerden saxaroza hám laktoza adam hám haywan aziqliǵiniń belgili bir bólegin quraydi.Saxarozani haywanlar(kóbinese qara mallar) láblebi arqali qabillaydi.Láblebi quraminda 9-10% átirakpinda saxaroza boladi.Laktozani bolsa haywan balalari óz ana sútleri arqali dáslepki kúnlerinde qabillaydi(siyir sútinde

5-7%)laktoza boladi.Qabillanġan saxaroza on eki barmaqli ishek shiresindegi saxaroza fermenti tásirinde glyukoza hám fruktozalarġa tarqaladi.

C₁₂H₂₂O₁₁+H₂O → C₆H₁₂O₆+C₆H₁₂O₆

Al laktoza bolsa laktoza fermenti tásirinde galaktoza hám glyukozalarġa tarqaladi.

Aziqliq ónimlerinen qanġa sińgen glyukoza qan aǵimi menen barliq kletka hám toqimalarġa tarqalip ol jerde kislorodsiz( anaerob) ortaliqta hámde kislorodli(aerob) ortaliqta oksidleniw processine ushirap CO₂ hám H₂O shekem tarqaladi.Bul waqitta kóp muġdarda energiya ajiralip shiġip, sol organizmniń talabi ushun jumsaladi.Barliq adam hám haywan qanlari quraminda glyukoza muġdari turaqli boladi.Máselen qaramal hám qoy siyaqli haywanlardiń qaninda Xegedorn- Iensen usili boyinsha 50-60% O-Tolyidin usili boyinsha 3,9-4,5 m mol/l glyukoza boladi.Qan quramindaġi artiqsha glyukozalar orayliq nerv sistemasi basqariwi astinda insulin garmoni tásirinde toqimalarġa ótkizilip turadi.Qandaġi glyukozaniń toqimalarġa ótip turiwi organizmlerdiń jaǵdayina da baylanisli boladi.Eger organizm qorqinishqa túsiw, stress jaġdayda bolǵanda, buyrek ústi beziniń orayliq bólimi garmoni adrenalin biraz kóbirek payda boliwi sebepli glyukozaniń ózlestiriliwi qiyinlasadi, hám bawir hám bulshiq et toqimalarindaǵi glyukogen qaytadan glyukozaġa tarqala baslaydi.Nátiujede qan quraminda glyukoza muǵdari kóbeye baslaydi.Stress jaǵdayinda uzaq múddet( bir neshe kún, ay,jillap) dawam etiwi qan quramindaǵi glyukozaniń kóbeyip bariwi nátiyjesinde glyukoza sidik penen ajiralip shiǵa baslaydi.Glyukozaniń sidik penen ajiralip shiǵiwi glyukozuriya yaki qant kesseligi dep ataydi.

Saw organizmler qanindaǵi artiqsha glyukozalar toqimaǵa ótkennen soń olar organizmniń talabina say sarp boladi, yaǵniy kereksiz bólegi bawir hám bulshiq etlerde glyukogenge aylana baslaydi.Solay etip organizm toqimalarinda uglevodlardiń( glyukozaniń) tarqaliwi ishekten qanġa ótken glyukozadan baslaniwi múmkin yaki bawir, bulshiq etler siyaqli toqimalardaǵi glyukogenniń .qaytadan glyukozaġa tarqaliwinan baslaniwi múmkin.

Anaerob oksidleniw glyukoza molekulasinan baslansa glyukoliz, egerde glikogen molekulasinan baslansa, glikogenoliz dep ataladi.Glikoliz processinde glyukoza molekulasi ATF penen reaksiyaġa kirisiwi nátiyjesinde ADF hám glyukoza -6- fosfat molekulasin payda qiladi.Bul fosfoizomeraza fermentiniń tásirinde glyukoza -1 fosfatqa aylanadi.Oksidleniwdiń keyingi basqishlari bolsa sol glikogenolizdegi glyukoza -1-fosfattiń oksidleniw siyaqli dawam etedi.

Anaerob oksidleniwdegi glikogenolizdiń 1-basqishta glikogen fosforilaza fermentiniń tásirinde fosfor kislotasi menen birigip glyukoza-1-fosfat payda qiladi.Keyin ol glyukofosfoizomeraza fermentiniń tásirinde glyukoza -6- fosfatqa ótedi.Bul bolsa óz náwbetinde oksiizomeraza fermentiniń tásirinde fruktoza -6- fosfatqa aylanip,glikogenolizdiń birinshi basqishi tamamlanadi.Bul processti sxematik jaġdayinda tómendegishe koriwimizge boladi.

262 bet

Sxematik reakciyada payda bolġan araliq ónimlerdiń dúzilis formulalari tómendegishe.

263 bet

Glikogenolizdiń ekinshi basqishinda joqarida payda bolġan fruktoza- 6-fosfat ATF penen reakciyaġa kirisip, ADF hám fruktoza 1-6 difosfatqa aylanadi.

Bul bolsa aldolaza fermentiniń tásirinde glicerin aldegidiniń -3-fosfati hám dioksiaceton fosfatmolekulalarina tarqaladi.Izomeraza fermentiniń tásirinde payda bolġan dioksiaceton fosfat molekulasi hám glicerin aldegidiniń 3-fosfatina aylanadi.Bul frocess tómendegishe kórsetiw múmkin.Formulada berilgen P- háribi fosfat kislota qaldiġi.

263

Payda bolġan araliq ónimlerdiń dúzilisi formulalari tómendegishe. 264

Glikogenolizdiń 3 basqishinda joqarida payda bolġan glicerin aldegidiniń 3- fosfati kodegidraza fermenti tásirinde fosfor kislotasi menen reakciyaġa kirisip. 1,3 difosfoglicerin kislotasiniń aktiv molekulasin payda qiladi.Bul birikpe kislorod penen fosfor kislota ortasinda mikroergik baylanis payda etedi.Kodegidraza(KO) bolsa qálpine kelgen formada(KoH₂) ajiralip shiǵadi.

Payda bolǵan aktiv molekula ADF penen reakciyaǵa kirisip, glicerin kislotasiniń 2-fosfati hám ATFge aylanadi.Keyin fosfoizomeraza fermentiniń tásirinde glicerin kislotasiniń 3-fosfati, glicerin kislotasiń 2-fosfatqa aylanadi.Soniń menen glikogenolizdiń úshinshi basqishi tamamlanadi.

Bul processti tómendegishe kórsetiwimizge boladi.264

Araliq ónimlerdiń dúzilis formilasin tómendegishe kórsetiwimizge boladi.265

Glikogenolizdiń 4- basqishinda payda bolġan glicerin kislotasiniń 2-fosfati enoloza fermentiniń tásirinde quraminan bir molekula suw ajiralip shiǵiwi nátiyjesinde aktiv jaǵdaydaġi pirouzum kislotasi enol formasiniń 2-fosfatina ótedi.Bul payda bolġan birkpe ADF penen reakciyaǵa kirisip, ATF hám pirouzum kislotasi payda boladi.Oġan KoH₂ niń tásir etiw nátiyjesinde sút kislota payda bolip, anaerob oksidleniw tamamlanadi.

Bul processti tómendegishe kórsetiwimizge boladi.

Payda bolǵan araliq ónimlerdiń dúzilis formulalari tómendegishe.

Solay etip, uglevodlardiń anaerob oksidleniwinde bir molekula glyukozadan eki molekula sút kislotasi payda boladi.Payda bolġan sút kislotasiniń bir bólegi ġana aerob oksidleniwge ushirap, tiykarġi bólegi bolsa organizmde glyukozaniń qaytadan sintezleniwine qatnasadi.Sol anaerob reakciyalardiń ótiwi ushin sarplanǵan hár bir ATF esabinan 2-molekula ATF qayta sintezlenedi.Hár bir ATF molekulasi ózine 10 kkal. Energiya saqlaydi.Bul energiya tiykarinan haywan organizminiń talabi ushin sarplanadi.