Barliq tiri organizmler sirtqi ortaliqtan hár túrli zatlardi alip ózlestiredi,olardi organ hám toqimalardiń duzilisi ushin zárúr materiyal hám energiya deregi sipatinda sarplap,shiǵindi zatlardi sirtqa ajiratip turadi

Qan quramindaġi qant muġdariniń ózgeriwi

Glyukoza- qanniń turaqli quramindaǵi bólegi esaplanadi.Qan quramindaǵi glyukoza muġdariniń turaqli normada saqlaniwi haywan organizmi normal jaġdayda boliwin hám onnan hár túrli fiziologiyaliq processlerdiń tuwri baġdarda boliwin támiynleydi.

Asqazan ishek jollarinda uglevodlardiń tarqaliwi nátiyjesinde payda bolǵan monosaxaridlerdiń(glyukoza) ishek vorsinkalari kapilyar darwaza venasindaǵi muǵdari ózgerip turadi.Awqat waqitinda awqat jep bolǵannan soń venadaǵi qan quraminda glyukoza muǵdari aldinǵiǵa qaraǵanda biraz joqari boladi.Buyrek venasi qani quraminda bolsa biraz az boladi.Bul ishek diywallari arqali sorilgan glyukoza birinshi náwbette darwaza venasina ótedi.

Organizmde toqimalar tárepinen glyukozaniń waqti menen kelip túsiwine qaramastan, har túrli awil xojaliq haywanlari qanniń quraminda glyukozaniń muǵdari turaqli, yaġniy 100ml qanda 80mg% den 120mg% átirapinda boladi.Suwiq qanli haywanlardiń qaninda bolsa biraz az boladi.Qandaġi toqimalar qabillanǵan glyukozanin ornin bawirdan qanǵa ótip atirġan glyukoza qaplap turadi.Soniń ushinda qan quramindaǵi glyukoza muǵdari turaqli saqlanip turadi.Bul jaǵdayda bawirdiń roli úlken ekenligin kóriwimizge boladi.Bawiri alip taslanǵan mallar qanindaġi glyukozaniń muǵdari kemeyip ketip, awir kesellikke ushiraydi.

Qan quramindaǵi qant muǵdariniń normada saqlaniwi orayliq nerv sistemasi garmonal arqali basqaradi.Organizmdegi hár túrli toqima kletkalarinda qantqa mútájlik sezilgende orayliq nerv sistemasina impulslar kele baslaydi.Orayliq nerv sistemasinda júzege keletuǵin qozġalis arqa miydegi nerv jollari arqali tez tarqalip,simpatik nerv sistemasi boylap bawirǵa jetip keledi.Nerv sistemasiniń qozǵalisi nátiyjesinde bawirdaǵi glikokogenniń bir bólegi glyukozaǵa shekem tarqalip, qanǵa óte baslaydi.Nátiyjede qandaǵi glyukozaniń muǵdari artip tiyisli toqima kletkalardiń qantqa bolġan mútájligin qandiradi.

Endokrin, yaǵniy ishki sekreciya bezleri tárepinen islep shiġilip,uglevodlar almasiwin aktivlestiretuǵin garmonlardan adrenalin,insulin, glyukogen gipofiz bezleri hám tiroksin garmonlari kiredi.

Buyrek ústi beziniń orayliq qabatinda islep shiǵarilatuġin adrenalin garmoni qan arqali bawirġa barip, onda glyukogenniń tarqaliwin kúsheyttiredi.Orayliq nerv sistemasiniń kúshli qozǵaliwi, qanġa kóp muǵdarda adrenalin qosiliwina alip keledi.Bul óz náwbetinde qanda glyukoza muǵdariniń artiwina sebepshi boladi.

Bawirda glyukogenniń tarqaliw funkciyasi ózgerisi nátiyjesinde qanda glyukoza muǵdariniń artiwina giperglikemiya dep, qant muǵdariniń azayip ketiwi

Bolsa gipoglikemiya dep ataladi.

Haywan organizminde uglevodlar almasiwi hám tarqaliwinda asqazan asti beziniń aktivliginiń, yaġniy onda islep shiġilatuġin insulin hám glyukogen garmonlariniń áhmiyeti júdá úlken.Insulin uglevodlar almasiwina hár túrli tásir kórsetedi.Insulin jetispey qalġanda qanda glyukoza muġdari normadan asip ketedi.(giperglikemiya) hámde sidikke qant muġdari óte baslap(glyukozuriya) «Qantli diabet» keselligi payda boladi.Organizmge insulin garmoni artiqsha jiberilgende, qandaġi glyukoza muġdari keskin kemeyip ketip gipoglikemiya júz beredi.

Glyukogen garmoni bolsa glyukogenniń bawirda tarqliwin kúsheyttiredi, yaǵniy giperglikemiyani júzege keltiredi.Tásiri insulin tásirine qarama qarsi bolip, adrenalinge uqsas bawirdaġi aktiv bolmaġan fosforilazani aktiv fosforilazaǵa aylandiriwina járdem beredi.