A régi Belső-Ázsia története

8. fejezet - Időrendi táblázat

Az Európa keleti végén időről időre feltűnő keleti népek, a hunok, az avarok, a magyarok vagy a tatár-mongolok története Ázsia belsejében kezdődött. Az európaiak csupán történeti útjuk végső fázisában ismerték meg e népeket, s ázsiai múltjuk legtöbbször teljes homályban maradt. E keleti népek történetének a vizsgálata a magyarság keleti származásánál fogva különösen izgalmas, így nem véletlen, hogy Belső-Ázsia kutatásában, s azon belül is Belső-Ázsia történeti főszereplőinek, a török és mongol népeknek a megismerésében a magyar kutatók mindig elöl jártak. Eddig is sok önálló kötet, tanulmány, cikk látott napvilágot egy-egy korszakról, népről, de jelen mű e hatalmas terület történelmének első magyar nyelvű összefoglalása, az indoeurópai szarmata népektől az 1200-as évekig, a mongol hódításig. A könyv fejezeteihez annotált bibliográfia csatlakozik, továbbá térképe, időrendi táblázat és mutató könnyíti meg a szerteágazó anyagban való eligazodást.

Kr. e. 12–8. sz.	Kimmer dominancia a délorosz steppevidéken.
Kr. e. 750–700 k.	A szkíták elfoglalják kelet felől az egykori kimmer területet
Kr. e. 720–700	A szkíták egy része a Kaukázuson dél felé átkel és Asszíriával kerül kapcsolatba.
Kr. e. 516–513 k.	Dareiosz perzsa király hadjárata a szkíták ellen.
Kr. e. 318	A hiungnuk első említése a kínai forrásokban.
Kr. e. 209 k.–174	Maotun sanjü uralkodása, a hiungnuk fénykora.
Kr. e. 174–161 k.	Laosang sanjü megöli a jüecsik királyát, a hiungnuk elűzik a jüecsiket Nyugat-Kanszuból. A kis jüecsik a Nan-san vidékére mennek a kiangok (tibetiek ősei) közé, a nagy jüecsik pedig a Keleti-Tien-sanban a vuszunokat támadják meg, majd kénytelenek továbbmenni az Iszik-köl vidékére a szakák közé.
Kr. e. 160 k.	A vuszunok és a hiungnuk elűzik a jüecsiket a szakák országából.
Kr. e. 140–87	Vuti kínai császár uralkodása, a Han-dinasztia fénykora.
Kr. e. 139–128	Csang Kien útja a jüecsikhez.
Kr. e. 128	A jüecsik betörnek Baktriába.
Kr. e. 105	Csang Kien újabb útja a vuszunokhoz.
Kr. e. 43–36	Csicsi nyugati hiungnu birodalma.
Kr. u. 1. sz. eleje	A kienkunok (kirgizek ősei) a Balhas-tó északi részéről a Felső-Jenyiszej vidékére mennek.
Kr. u. 10 k.	I. Kuzula Kadphiszesz megalapítja a Kusán-dinasztiát Baktria/Toharisztán (ma ÉK-Afganisztán) területén.
48	A déli hiungnuk egy része Ordoszba megy és behódol a kínaiaknak.
91	Az északi hiungnuk egy része a Nyugati-Tien-san vidékére megy, majd nyugatabbra is húzódik.
155 k.	Tan Sihuaj megalapítja a Szienpi Birodalmat a mai Mongólia területén.
155–390 k.	Szienpi uralom Kelet-Belső-Ázsiában.
224–241	I. Ardasir, az első Szászánida uralkodó Perzsiában. Uralma alatt kusán területek (mai ÉK-Afganisztán és Ny-India: Kásmir, Pakisztán, Pandzsáb) perzsa fennhatóság alá kerülnek.
311	A déli hiungnuk elfoglalják Lojangot, a hiungnu sanjü Liu Jüan néven a kínai Korábbi Csao-dinasztia alapítója lesz.
350 k.	Kelet-Toharisztánba a nomád hjónok/uarhunok települnek be. Az ott levő iráni Kidariták egy része nyugatabbra Balh vidékére, másik része pedig Purusapura (ma Pesávár) környékére megy.
350 után	Az Irtis vidéki tielö/ogur törzsek a Kazak-steppére költöznek.
370 k.	A hun népmozgás kezdetei: a hunok legyőzik az alánokat, s megjelennek a Dontól nyugatra.
376	A gótok Thrákiába mennek a hunok üldözése elől: a bizánciak beengedik őket.
379–395	I. Theodosius uralma, az egységes Római Birodalom utolsó császára.
386–534	A topa eredetű Északi Vej-dinasztia Észak-Kínában.
394–402	Sölun megteremti a Zsuanzsuan Birodalmat.
395	A hunok Thrákiát és Dalmáciát pusztítják.
400 k.	A hunok a Kárpát-medencét birtokukba veszik.
429	Kínai–kaokü szövetség a zsuanzsuanok ellen.
432–434	Rua (Ruga, Rugila) a hun uralkodó.
435	A margusi békekötés a hunok és Bizánc között.
437	A hunok a burgundokat leverik, a burgund király, Gundahar elesik.
441–443	A hunok Bizánc balkáni területeit dúlják.
445–453	Attila a hunok egyeduralkodója.
448	A hunok leigázzák az akatirok népét a Fekete-tengertől északkeletre.
448–449	Priszkosz rhétor követségben Attila udvarában.
448	Kínai–jüepan (hiungnu eredetű törzs) szövetség a zsuanzsuanok ellen.
451	Attila nagy nyugati hadjárata, célja Theoderik vizigót birodalmának megsemmisítése. A Campus Mauriacus-i csatában a rómaiak győznek, Attila visszavonul.
456–457	A Heftal-dinasztia uralma Kelet-Toharisztánban a hjón/uarhon nomádok fölött.
463 k.	A priszkoszi népvándorlás: avarok  szavirok  ogurok, onogurok, saragurok.
468	A perzsák a Toharisztánban uralkodó Kidaritákat megdöntik.
506–557	Szavir dominancia a Kaukázustól északra.
546	Tumen/Bumin türk vezér zsuanzsuan feleséget kér, de kérését elutasítják.
551	Bumin kínai feleséget kér és kap a Nyugati Vej-dinasztiától.
552	Bumin legyőzi Anakujt, az utolsó zsuanzsuan kagánt, s megalapítja a Türk Birodalmat.
558 k.	A türkök megdöntik a Heftalita Birodalmat.
567	Az avarok bejönnek a Kárpát-medencébe; a Zemarkhosz-féle bizánci követség a nyugati türköknél.
568	A langobardok Pannoniából Észak-Itáliába vonulnak.
576	A Valentinosz-féle bizánci követség a nyugati türköknél.
581–618	A Szuj-dinasztia Kínában.
582 k.	A Keleti és Nyugati Türk Birodalom szétválása.
582	Baján avar kagán elfoglalja a bizánciaktól Sirmiumot.
586	Az avar–szláv csapatok elfoglalják Szalonikit.
600–650 k.	Független onogur törzsszövetség (Magna Bulgaria) a Kubán vidékén.
618–907	A Tang-dinasztia Kínában.
620–649 k.	Szrong-bcan szgam-po tibeti király, a tibeti nagyhatalom születése.
625–660 k.	Samo szláv államalakulata a mai Alsó-Ausztria és Dél-Morávia területén.
630	A keleti türkök kínai fennhatóság alá kerülnek; Hüancang kínai buddhista zarándok a nyugati türköknél.
642	Kovrat kagán halála, Magna Bulgaria szétesésének kezdete.
659	A nyugati türkök kínai fennhatóság alá kerülnek.
663	A tibetiek megdöntik a tujühun/azsa birodalmat.
670–692	Kelet-Turkesztán a tibetiek kezén.
679	Türk lázadás kezdete a kínaiak ellen.
679–680	A bolgárok egy része Aszparuh vezetésével Moesiába, a mai Bulgáriába vonul.
681	Kutlug/Elteris kagán visszaállítja a keleti türk függetlenséget.
691–716	Mocso/Kapgan kagán a keleti türköknél.
696–697	A türkök kínai segítséggel a kitajokat verik le.
699	Kapgan győzelme az egykori nyugati türk törzseken.
706–707	Kapgan türkjei a bajirku népet, az egyik legfontosabb oguz törzset vetik maguk alá.
709	Kapgan türkjei a csik és áz népet hódítják meg Tuvában.
710-es évek	Kazár–arab harcok a Kaukázusban, Derbend kétszer is arab kézre kerül.
712–713	A türkök Szogdiában harcolnak az arabokkal, de visszaverik őket.
731	Kül-tegin halála.
734	Bilge kagán, keleti türk uralkodó halála.
744	Ozmist, az utolsó keleti türk kagánt a baszmilok megölik.
745	Az ujgur–baszmil–karluk koalíció megdönti a Türk Birodalmat.
745–747	Kutlug Bilge Kül, az első ujgur kagán.
747–759	Bajan-csor ujgur kagán uralkodása.
751	Talaszi csata: az arabok, tibetiek és karlukok leverik a kínaiakat.
755–797	Khri-szrong lde-brcan király, Tibet fénykora.
755–757	An Lusan lázadása Kínában.
759–779	Bügü (Moujü) kagán; az Ujgur Birodalom fénykora, a manicheizmus államvallás lesz.
775–785	Oguz betelepülés Transzoxianába al-Mahdi kalifa idejében.
779	A buddhizmus államvallás lesz Tibetben.
779–789	Ton Baga ujgur kagán uralkodása.
790	Az ujgur–kínai koalíciót a tibetiek és karlukok megverik Bes-baliknál (Pejting).
790–860	Kelet-Turkesztán újra a tibetiek kezén.
791, 796, 803	Nagy Károly frank uralkodó három hadjárata az avarok ellen.
803	Nagy Károly frank császár szétzúzza az Avar Kaganátust.
815–838	Khri-gcug lde-brcan Ral-pa-csan, utolsó nagy tibeti király.
9. század első fele	Az oguzok legyőzik a besenyőket, akik az Emba, Urál és Volga folyók vidékére mennek.
834	A kazárok felépítik Sarkel várát bizánci segítséggel a Don jobb partján.
840	A kirgizek megdöntik az Ujgur Birodalmat.
840–920	Kirgiz Birodalom a mai Mongólia területén és Tuvában.
840 után	A levert ujgurok egy része Északnyugat-Kanszuban, másik része pedig a kelet-turkesztáni oázisvárosokban telepszik le.
843	A manicheizmus üldözése Kínában.
875–999	A Számánida-dinasztia uralma Transzoxianában és Horászánban.
894	Bizánci–magyar szövetség a dunai bolgárok ellen.
895	Az úzok megtámadják a besenyőket, a besenyők a magyarokat.
896	A magyar törzsek bejönnek a Kárpát-medencébe Árpád vezetésével: a magyar honfoglalás.
10. század eleje	Szatuk Bugra-hán Karahanida uralkodó felveszi az iszlámot, az első török muzulmán dinasztia születése.
907–960	Az Öt dinasztia kora Kínában.
920	A kitajok kiűzik a kirgizeket a mai Mongólia területéről.
921–922	Ibn Fadlán, a bagdadi kalifa követe a volgai bolgároknál.
932–1055	Bujida-dinasztia Nyugat-Perzsiában.
947–1125	A kitaj eredetű Liao-dinasztia Észak-Kínában.
965	Az oroszok Szvjatoszláv kijevi fejedelem vezetésével leverik a kazárokat, a fővárost, Itilt elpusztítják.
985	A volgai bolgár–besenyő szövetség az orosz–úz szövetség ellen.
985	A dzsürcsik behódolnak a kitajoknak.
992	A Karahanidák elfoglalják Buharát, a számánida székvárost; seregükben szolgál Szeldzsuk fia, Arszlan.
994	A koreaiak behódolnak a kitajoknak.
995–1017	Mámúnidák Hvárezmben.
999	A Számánida Emirátus bukása; a Karahanidák és a Gaznevidák osztoznak területén.
1008	Balhi csata: a Gaznevida Mahmúd leveri a karahanida seregeket, Horászán a Gaznevidák kezén marad.
1017–1034	Gaznevida uralom Hvárezmben.
1025	A szeldzsuk Arszlan és unokaöccsei, Csagri és Togril, Ali-tigin nyugati karahanida uralkodó szolgálatába állnak.
1026 után	A Gaznevidák Horászánba telepítik Arszlan szeldzsukjait, míg Csagri és Togril Hvárezmbe menekül.
1028	A tangutok elfoglalják Kancsout, a kanszui ujgur önállóság vége.
1029	Az oguz/szeldzsukok Horászánból Azerbajdzsánba mennek, helyükre bevonulnak Csagri és Togril szeldzsukjai Hvárezmből.
1028–1029	Csagri és Togril szeldzsuk vezérek elfoglalják Nisápurt és Mervet.
1032	Ali-tigin nyugati karahanida uralkodó legyőzi a gaznevida vazallus hvárezmi sahot Dábúszijánál.
1032–1048	Csao Jüanhao uralkodása alatt megszilárdul a Tangut Birodalom (Szi Hia).
1034	Hvárezm szeldzsuk kézre kerül.
1040-es évek	A kipcsak/kun népvándorlás: káj r kun r sári r türkmen r úz r besenyő.
1041	Dandanakáni csata: Horászán szeldzsuk kézre kerül, így a Gaznevidák afganisztáni és észak-indiai területeikre szorulnak vissza.
1050-es évek	Nagyarányú besenyő betelepülés Bulgáriába és Bizáncba.
1055	Togril bevonul Bagdadba, a kalifátus szeldzsuk uralom alá kerül.
1058	Togril a szultán címet kapja a kalifától, a Szeldzsuk Szultanátus megszületése.
1063	Togril szeldzsuk szultán halála.
1063–1072	Csagri fia, Alp-Arszlan szeldzsuk szultán.
1064	Ani, a régi örmény főváros a bizánciaktól szeldzsuk kézre kerül.
1071	Manzikerti csata: a szeldzsukok leverik a bizánciakat, Rómanosz Diogenész bizánci császár fogságba esik.
1072	Alp-Arszlan szeldzsuk szultán halála.
1072–1092	Malik-sáh szeldzsuk uralkodó; a szeldzsukok fénykora.
1081	Szulejmán ibn-Kutulmis Nikaiában (Nicaea) telepszik meg, az anatóliai szeldzsuk uralom kezdete.
1091	Bizánc kun segítséggel pacifikálja a besenyőket.
1097	Az anatóliai szeldzsukok székhelye Konya (Ikónion/Iconium) lesz.
1097–1302	Iconiumi Szultanátus.
1125	A dzsürcsik leverik a kitajokat.
1125–1234	A dzsürcsi eredetű Kin-dinasztia Észak-Kínában.
1125 után	A Karakitaj Birodalom kialakulása Jelü Tasi vezetése alatt.
1143	Jelü Tasi, az első karakitaj gürkán halála.
1154	Szandzsár szeldzsuk szultán halála.
1169	A besenyők utolsó említése az orosz forrásokban.
1194	III. Togrilt, az utolsó szeldzsuk uralkodót leveri Tekes; Hvárezm és Irán egy kézben egyesül.
1200–1220	Mohamed, Tekes fia a hvárezmi sah.